Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

Emelte idei inflációs és növekedési előrejelzését a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3,1 százalékról 3,2 százalékra emelte idei inflációs várakozását, a növekedési prognózisát pedig 3,8 százalékról 4,3 százalékra javította.

A főbb számok szerint jövőre 3,4 százalékos inflációval és 3,3 százalékos GDP-növekedéssel számol a jegybank. Az előző, márciusi Inflációs jelentésében az MNB 3,1 százalékos inflációt és 3,8 százalékos GDP-növekedést várt.

A 2021-es prognózis szerint az infláció és a növekedés is 3,3 százalék lehet.

Év végétől csökken a maginfláció

A kamatdöntő ülés után a monetáris tanács azt közölte: az adószűrt maginfláció a következő hónapokban várhatóan még enyhén emelkedik, majd év végétől fokozatosan 3 százalékra csökken, a további monetáris lépések szükségességét pedig az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni.

A testület az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott sem az alapkamaton, sem a kamatfolyosón.

Megismételték, az inflációt meghatározó tényezők továbbra is változékonyságot mutatnak, ezért a monetáris tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra.

Arra is kitért a testület, hogy a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikáját fokozódó óvatosság jellemzi. Az EKB első kamatemelésének időpontja még későbbre tolódott, az irányadó ráták legalább 2020 közepéig, illetve azt követően is a mostani szinteken maradnak. Ugyanakkor a jegybankelnök legutóbbi jelzései alapján már egyre több piaci szereplő a monetáris kondíciók lazítását árazza. A Federal Reserve esetében a piaci várakozások idén egyértelműen kamatcsökkentést jeleznek, miközben a japán jegybank a korábbi várakozásoknál hosszabb ideig tarthatja fenn lazító irányultságú monetáris politikáját - írták.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×