Infostart.hu
eur:
364.69
usd:
327.12
bux:
144586.39
2026. november 10. kedd Réka
Nyitókép: Pixabay

Elgáncsolják a nagy Facebook-adó ötletét

Négy uniós ország is a nagy technológiai cégek uniós adóztatása ellen szavaz majd, mert kevesli az elérhető adóbevételt.

Évek óta folyik a vita az Európai Unióban arról, hogyan adóztassák meg azokat a digitális nagyvállalatokat, mint a Google vagy a Facebook, amelyek komoly profitot termelnek az EU-ban, de a nyereségük után nem sok adót fizetnek. Egyelőre azonban még Európában sem könnyű konszenzust létrehozni a kérdésben.

Főként Franciaország és Németország áll annak a kezdeményezésnek az élén, amely egységes szabályokat vezetne be az Európai Unióban a tech cégek digitális szolgáltatásainak megadóztatására. Az eredeti ötlet szerint a cégek minden olyan bevételére adót vetettek volna ki, amelyhez az ügyfeleik adatainak felhasználásával jutnak, több uniós ország ellenállása miatt azonban egy lényegesen kisebb hatású tervezetről folyt az elmúlt hónapokban az egyeztetés az EU-ban, csak az ügyféladatok felhasználásával szerzett reklámbevételekre vonatkozna az adó, de erről sem tudnak egyhangú döntést hozni a tagországok - írja a Portfolio egy, a Handelsblatt birtokába jutott előkészítő dokumentum alapján.

Eszerint négy uniós ország,

Írország, Dánia, Svédország és Finnország is az uniós digitális adó ellen fog voksolni a keddi szavazáson,

mert azon túl, hogy nem európai, hanem globális megoldásra lenne szükség, az uniós adóból származó bevételek és az ügyintézés, a beszedés költségei nem állnak arányban egymással. Az adót azoktól a vállalatoktól szednék be, amelyek évente globálisan legalább 750, az EU-ban legalább 50 millió euró bevételt érnek el. Az Európai Bizottság azzal számol, hogy évente 800 millió és 1,1 milliárd euró közötti bevételt hozhatna EU-szinten a bevételekre kivetett 3 százalékos adó.

Címlapról ajánljuk
Ürge-Vorsatz Diána: megnyílt az esély arra, hogy ne szálljanak el végleg a hőmérsékletek, de lett egy új gond

Ürge-Vorsatz Diána: megnyílt az esély arra, hogy ne szálljanak el végleg a hőmérsékletek, de lett egy új gond

Az antalyai klímacsúccsal egy időben nyilatkozott az InfoRádiónak a klímakutató, szerinte sokat tettek a kormányok az utóbbi évtizedben, de nem szabad megállni, hátradőlni, tovább kell folytatni a kibocsátáscsökkentést és az energiamegtakarítást, utóbbinak viszont mintha akadálya lenne, hogy a klímaküzdelemhez sokat hozzátevő mesterséges intelligencia energiaközpontok rengeteget fogyasztanak, ami merőben új dilemma.

Ki veszi át az euró irányítását?

Az egyik a túlzott pénznyomtatás veszélyeire figyelmeztetett, a másik szerint a jegybankoknak néha bátrabban kell támogatniuk a gazdaságot. A holland Klaas Knot, vagy a spanyol Pablo Hernández de Cos lehet az Európai Központi Bank következő elnöke. A döntés nemcsak az euróövezet kamatainak jövőjét, hanem a forint árfolyamát és a magyar hitelek költségeit is befolyásolhatja. De vajon tényleg olyan nagy a különbség a két jelölt között, mint azt a hírnevük sugallja?
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Szétverte Trump a saját hátországát: kötélnek áll az elnök, vagy most jön még a nemulass?

Szétverte Trump a saját hátországát: kötélnek áll az elnök, vagy most jön még a nemulass?

Visszalendült a politikai inga az Egyesült Államokban, nem is kicsit. A Demokrata Párt kiütéssel győzött a múlt heti félidős választásokon, az országos szavazatarányban a Watergate-botrány utáni 1974-es választás óta nem látott különbséggel, 13 százalékponttal kerekedtek felül. A demokraták a képviselőház mellett hatalmas meglepetésre a szenátusban is kényelmes többségre tettek szert: ha Mississippit és Alaszkát is behúzzák, az eddigi 47 helyett akár 56 demokrata szenátor is ülhet a száz tagú felsőházban 2027-től. Az amerikai választók nem mérték szűken a Donald Trumpra kiszabott büntetést, a republikánusokat olyan évtizedek óta fennálló fellegváraikból is kiűzték, mint Texas, Kansas vagy Dél-Karolina. Az eredményt számos elemző az első felvonásnak tekinti a Trump-korszak hattyúdalában, de milyen kártyák lapulhatnak még az amerikai elnök kezében? A választási kudarc csak felbátoríthatja Trumpot a külpolitikában? Izraellel szakítás, Iránban pedig eszkaláció jöhet? A demokrata Kongresszus Ukrajna-pártibb irányba kormányozhatja az amerikai külpolitikát? A Portfolio külpolitikai podcastje, a Global Insight legfrissebb adásában Csizmazia Gábor Amerika-szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával elemeztük az előbbi kérdéseket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×