Infostart.hu
eur:
382.18
usd:
327.98
bux:
109206.15
2025. december 5. péntek Vilma
Sydney, 2018. szeptember 21.Az Apple amerikai számítástechnikai cég új iPhone XS és XS Max okostelefonjai egy sydney-i Apple-üzletben 2018. szeptember 21-én, a készülékek árusításának első napján. (MTI/EPA/Paul Braven)
Nyitókép: MTI/EPA/Paul Braven

Óriási összeget költöttünk okostelefonra

1,44 milliárd készüléket adtak el tavaly a világon, de Magyarország sem marad le.

44 százalékos részesedésével az okostelefonok, mobiltelefonok és viselhető kiegészítők továbbra is az 1,2 ezer milliárd dollár összértékű műszaki fogyasztási cikkek piacának hajtómotorja. Jóllehet, az okostelefonok iránt mutatkozó globális kereslet 2018-ban 3 százalékkal 1,44 milliárd darabra mérséklődött, a forgalom nem lanyhult és értékben elérte az 522 milliárd dollárt – állapítja meg a GfK a Barcelonában megrendezésre kerülő Mobile World Congress 2019 alkalmából kiadott közleményében.

A globális okostelefon-értékesítés 2018-ban nem lanyhult annak köszönhetően, hogy a növekedést támogató prémium trend tovább folytatódott. Ez számokban kifejezve 5 százalékos növekedést jelent (522 milliárd dollár), és 2019-ben ez az arány várhatóan egy százalékkal tovább nő majd.

A 2018. IV. negyedéves számok hasonló trendet mutatnak: világszerte 375 millió készülék (2017-hez képest -7 százalék) kelt el összesen 144 milliárd dollár értékben. Bár a prémium szegmens a növekedést hajtja, az újabb innováció továbbra is hiányzik A 2018-ban eladott okostelefonok mintegy 12 százalékát (2017-ben: 9 százalék) kínálták 800 dollárnál is magasabb áron.

A 150-400 dolláros közepes árszintet képviselő szegmens továbbra is fontos versenytér: a 2018-ban globálisan eladott készülékek 46 százaléka (2017-ben: 44 százalék) e szegmensbe tartozik.

Noha némiképp nehéz az összehasonlítás 2017 erős utolsó negyedévével, a 2018. október-decemberi időszakban az újabb innováció hiánya meghosszabbította az egyes készülékek lecseréléséig tartó használati időt, így nyomást gyakorolt az átlagárakra, minek eredményeképpen az 2 százalékos csökkenést követően az 384 dolláron állt meg.

A viselhető kiegészítők 2018-ban további erőteljes növekedést mutattak: 2017-hez képest az irántuk mutatkozó kereslet 16 százalékkal, értékforgalmuk pedig 35 százalékkal növekedett. A keresletet a SIM-kártyás okosórák hajtották, amelyek az e kategóriába tartozó termékekből forgalmazott érték többségi részét – 17 százalékát – adták a 2017-ben regisztrált 8 százalékkal szemben.

A magyarországi okostelefon-piacon 6,6 százalékos növekedést tapasztaltak 2018-ban az előző évhez képest. Az utolsó negyedévben 704 ezer készüléket adtak el, ami 1,7 százalékkal teljesítette túl a 2017-es év utolsó negyedévét. Éves szinten 2,47 millió készülék eladásáról van szó. A nagykijelzős készülékek (ún phabletek) már 44 százalékot képviseltek 2018-ban, ami jelentős előrelépés a korábbi évekhez képest.

Címlapról ajánljuk

A szuperkomputer nem bízik Lionel Messiben? Este sorsolás!

Pénteken, magyar idő szerint 18 órától rendezik a washingtoni John F. Kennedy Centerben a 2026-os labdarúgó-világbajnokság sorsolását. Az Opta elemző cég elkészítette esélylatolgatását: kiderült, matematikai képletek alapján mely válogatottak számítanak favoritnak. Ennek alapján (is) nagy biztonsággal megállapítható: európai vagy dél-amerikai győztest avatnak majd.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

A magyar gazdaság egyik nagy lehetősége, ha az egyetemeken és kutatóintézetekben születő tudományos eredményekre épülő innovatív technológiákat sikerrel viszik piacra deep tech vállalkozások. Ebben a műsorban kiderül, hogy mit takar ez az elnevezés és hogyan tudnak az élettudományi vagy AI-alapú fejlesztések áttörni a globális piacon. Szó volt arról is, hogy Magyarországon milyen oktatási és finanszírozási programok segítik a tudományos eredményekből kinövő technológiai cégeket, miért vonzza Magyarország a nemzetközi nagyvállalatok K+F központjait, milyen szerepe van az egyetemeknek ebben a folyamatban és miért fontos a KKV-k számára is, hogy innovatívvá váljanak. Vendégünk volt Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×