Infostart.hu
eur:
365.18
usd:
331.78
bux:
146297.21
2026. november 16. hétfő Ödön
Dolgozók az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) által meghirdetett egyhetes sztrájk megkezdésén a győri Audi Hungaria Zrt. gyárudvarán 2019. január 24-én. A szakszervezet 168 órás sztrájkot hirdetett a sikertelen bértárgyalások miatt.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Gazdasági folyamatok ütközőzónájába kerültek az Audi-dolgozók

A térség egyik legalacsonyabb volkswagenes bérén emelnének a sztrájkolók, miközben az anyacég a közelmúltban költségcsökkentéssel együtt járó új terveket jelentett be. Emellett még számos hazai folyamat is bonyolítja a helyzetet, amiről Madár István, a Portfolio elemzője beszélt az InfoRádióban.

Hatodik napja tart a sztrájk az Audi győri gyárában, mert nincs megállapodás az idei bérekről.

Egy-egy cég termelékenysége, hatékonysága, az a bér, amit ki tud fizetni, jelentősen eltérhet a nemzetgazdasági átlagtól, és az Audi esetében ez bizonyára így van. A cég német technológiával dolgozik, saját beszállítói körrel rendelkezik, a magyar átlagos vállalatnál hatékonyabb, így a bérek is magasabbak. Hogy ilyen esetben hogyan jön létre a bérmegállapodás, az a pillanatnyi erőviszonyok kérdése – mondta az InfoRádiónak a Portfolio vezető elemzője. Madár István kiemelte:

az elmúlt egy-két évben fordulat történt, megváltozott a munkavállalók alkupozíciója.

Ennek több oka van:

  • egyrészt munkaerőhiányos a környezet, elfogytak a szakképzett munkások itthon,
  • másrészt a magyar gazdaságban ilyen mélyen beágyazott cég esetében, mint az Audi, amelyet a beszállítói köre és kutatásfejlesztési kapacitásai is ide kötnek, lehet abban bízni, hogy nem pakol össze és költözik el az olcsóbb költségek miatt más országba – fejtette ki.

Madár István szerint a bértömeg-növekedés a győri gyár 3,5 napos árbevételének felel meg, vagyis lehet azt mondani, hogy nem rázná meg az Audit, de a központi elveket és irányokat a helyi szinteken érvényesíteni kell. A vállalatnál a költségszint lefaragása a cél, költségcsökkentésben és elbocsátásokban gondolkodnak, így nehezen fér bele ebbe a képbe, amikor az egyik gyárban a 10 százalékos országos átlaghoz képest kétszeres bérnövekedést követelnek a dolgozók – tette hozzá.

Az elemző emlékeztetett arra, hogy az állam a minimálbérrel kapcsolatos vitákban is passzív volt, a háttérbe vonult. Ennek oka, hogy ellentmondásos szempontokat kell mérlegelni:

  • a gyors bérnövekedés szavazatokat hoz és a gazdaságot pörgeti a fogyasztáson keresztül,
  • a bérköltség emelkedése viszont azt a veszély hordozza magában, hogy versenyképtelenné válnak bizonyos cégek vagy ágazatok.

A kormányzat nem látja, hogy melyik veszély nagyobb, nem akar beavatkozni – emelte ki.

Madár István szerint vannak arra utaló jelek, hogy a kormányzat aggódva nézi a túlzott bérnövekedést. A vélekedés szerint ez eddig még fenntartható módon történt, de a hasonlóan gyors tempójú növekedés a magyar gazdaság egyensúlyi és versenyképességi pozícióinak aláásását jelentené, ezért vissza kellene térni a termeléshez kötődő bérnövekedéshez nemzetgazdasági szinten.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

„1988-2026: Bóka János a Fidesz Retkes Attilája, csődbiztosa, látható, erre már sokan nem kíváncsiak, Gulyás Gergely sem” – vélekedett parlamenti napirend előtti viszonválaszában Magyar Péter miniszterelnök a Seszták-üggyel összefüggésben. Rétvári Bencét (KDNP) arra szólította fel: szégyeljje magát és kérjen bocsánatot. Szerinte egyetlen esélyük lett volna a megmaradásra, ha levonják a következtetéseket, és kidobják maguk közül a bűnözöket, nem behozzák pártlistán a parlamentbe.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Valóságos dróneső zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Valóságos dróneső zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint mára virradóra az eddigi legnagyobb éjszakai ukrán dróntámadás érte Oroszországot, vasárnap este 8-tól hétfő reggel 8-ig 1336 drónt semmisített meg az orosz légvédelem. Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere azt közölte, hogy délután 5 és hétfő reggel 8 óra között mintegy 600, a Moszkvai régió felé tartó ukrán drónt lőttek le. Online beszámolók szerint mára virradóra ukrán drónok támadták meg Azov város olajlétesítményeit Oroszország Rosztovi területén, a helyszínen hatalmas lángok csaptak fel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×