Hatodik napja tart a sztrájk az Audi győri gyárában, mert nincs megállapodás az idei bérekről.

Egy-egy cég termelékenysége, hatékonysága, az a bér, amit ki tud fizetni, jelentősen eltérhet a nemzetgazdasági átlagtól, és az Audi esetében ez bizonyára így van. A cég német technológiával dolgozik, saját beszállítói körrel rendelkezik, a magyar átlagos vállalatnál hatékonyabb, így a bérek is magasabbak. Hogy ilyen esetben hogyan jön létre a bérmegállapodás, az a pillanatnyi erőviszonyok kérdése – mondta az InfoRádiónak a Portfolio vezető elemzője. Madár István kiemelte:

az elmúlt egy-két évben fordulat történt, megváltozott a munkavállalók alkupozíciója.

Ennek több oka van:

• egyrészt munkaerőhiányos a környezet, elfogytak a szakképzett munkások itthon,
• másrészt a magyar gazdaságban ilyen mélyen beágyazott cég esetében, mint az Audi, amelyet a beszállítói köre és kutatásfejlesztési kapacitásai is ide kötnek, lehet abban bízni, hogy nem pakol össze és költözik el az olcsóbb költségek miatt más országba – fejtette ki.

Madár István szerint a bértömeg-növekedés a győri gyár 3,5 napos árbevételének felel meg, vagyis lehet azt mondani, hogy nem rázná meg az Audit, de a központi elveket és irányokat a helyi szinteken érvényesíteni kell. A vállalatnál a költségszint lefaragása a cél, költségcsökkentésben és elbocsátásokban gondolkodnak, így nehezen fér bele ebbe a képbe, amikor az egyik gyárban a 10 százalékos országos átlaghoz képest kétszeres bérnövekedést követelnek a dolgozók – tette hozzá.

Az elemző emlékeztetett arra, hogy az állam a minimálbérrel kapcsolatos vitákban is passzív volt, a háttérbe vonult. Ennek oka, hogy ellentmondásos szempontokat kell mérlegelni:

• a gyors bérnövekedés szavazatokat hoz és a gazdaságot pörgeti a fogyasztáson keresztül,
• a bérköltség emelkedése viszont azt a veszély hordozza magában, hogy versenyképtelenné válnak bizonyos cégek vagy ágazatok.

A kormányzat nem látja, hogy melyik veszély nagyobb, nem akar beavatkozni – emelte ki.

Madár István szerint vannak arra utaló jelek, hogy a kormányzat aggódva nézi a túlzott bérnövekedést. A vélekedés szerint ez eddig még fenntartható módon történt, de a hasonlóan gyors tempójú növekedés a magyar gazdaság egyensúlyi és versenyképességi pozícióinak aláásását jelentené, ezért vissza kellene térni a termeléshez kötődő bérnövekedéshez nemzetgazdasági szinten.