Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Kijelző a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) újraalapításának 25. évfordulóján a BÉT budapesti székházában 2015. június 22-én.
Nyitókép: MTI/Marjai János

Párbeszéd a gazdaságról: nagy állami cégeket várnak a tőzsdére

A jól ismert állami cégek tulajdonjoga tudna nagyot lendíteni a magyar tőzsde forgalmán és népszerűségén, a részvényeknek csak nagyon kis hányada van magyar kézben - derült ki az InfoRádió Párbeszéd a gazdaságról című magazinjának legutóbbi adásában, amelyben Máté-Tóth István, a BÉT vezérigazgató-helyettese és Korányi G. Tamás, tőzsdei szakértő beszélgetett a tőzsde szerepéről, jelenéről és jövőjéről.

Az Alapblog a beszélgetés főbb üzeneteit a következőkben összegezte:

  • A tőzsdei finanszírozás egy vállalatnál olyankor jön jellemzően szóba, ha banki forrás például egy innovatív cég esetén a működés magas kockázata miatt nem áll rendelkezésre, vagy ha a tulajdonosok szeretnék megtudni a vállalat piaci értékét. Illetve ha a cég akvirálni akar, akkor így már a saját részvénnyel való fizetés is egy módszer.
  • Egy másik oka lehet a tőzsdére lépésnek az állami kényszer, a rendszerváltás utáni privatizációkor láttunk sok ilyet. Ezzel a lépéssel mind a befektetők, mind a vállalatok nagyon jól jártak. Az utóbbi évek – a befektetők számára inkább csalódást keltő – bevezetései mögött a felfokozott reményeket és a magas kibocsátási árat kell okként keresni.
  • A tőzsde nagy előnye a transzparencia, ami egyben hatékonyabb működésre is sarkallja a vállalatokat. Ugyanakkor Magyarországon nem minden vállalat örül ennek a tulajdonságnak.
  • Jelenleg kevés céget vezetnek be a BÉT-re, de ez a gazdaság növekedésével és a BÉT ezt segítő programjaival javulhat, hiszen közel 400 bevezethető cég van Magyarországon. Lengyelországban havi 2-3 bevezetést látunk.
  • Egy másik módja a tőzsdére kerülésnek, hogy vegetáló tőzsdei cégeket átvesznek működő vállalatok. Ilyen folyamat az, amit az Opusnál és a Konzumnál látunk.
  • Jelenleg a tőzsdei vállalatok kapitalizációja a GDP 20 százalékát éri el, miközben máshol 50-100 százalék a jellemző. Ezen a sok apró cég bevezetése nem tud segíteni, sokkal inkább a jól ismert állami cégek tulajdonjoga tudna nagyot lendíteni a tőzsde forgalmán és népszerűségén. Ugyanakkor a növekedési potenciál a kisebb cégekben van.
  • A BÉT forgalmának felét adják a külföldi, főleg intézményi befektetők, leginkább Nagy-Britanniából és az Egyesült Államokból. Ezzel a BÉT az egyik legnyitottabb tőzsde a világon. A magyar kisbefektetők a forgalom 25 százalékát adják ugyan, de ez a kispapírokra koncentrálódik, és a részvényeknek csak a 6-7 százaléka van magyar kézben.
  • Akik nagyon hiányoznak, azok a hosszú időhorizonton befektető külföldi vagy belföldi nyugdíjalapok. Ehhez a magyar lakosság megtakarítási szokásait lenne jó átalakítani (a környező országokban a lakossági részvényvagyon a magyarnak a többszöröse), de a magánnyugdíjpénztárak legrosszabb időpontban való államosítása sem segített.
  • A magyar belföldi keresletet oktatással, könnyen érthető termékekkel, valamint megtakarításra ösztönző formákkal, mint a NYESZ vagy a TBSZ, lehet ösztönözni. E téren nem is állunk rosszul, ami a magyar lakosság gazdagodását segíti elő.

A magazin eddigi témáiról itt olvashat. A korábbi adásokat meg is hallgathatja, vagy akár meg is nézheti.

A teljes beszélgetés:

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×