Több, mint háromszáz új kötetet dobnak piacra a könyvhéten. Péterfy Gergely szerint ez azonban nem egy célszám.

"Nagyjából a kiadók számából és a kitermelhető könyvek mennyiségéből ez áll össze, a legtöbb könyvet, 14-et, a Magvető hozta ki" - mondta Péterfy. Hozzátette azt is, hogy a 300-as szám elég magas, ha azt nézzük, hogy sok kis kiadó is megjelenik néhány könyvvel.

"Nagyjából 10 ezer kötet van évente, és ebből a könyvhéten jönnek ki azok a friss magyar irodalmi művek, amelyek aztán döntően meghatározzák az egész évre az irodalmi kínálatot"

- emelte ki az igazgató, és azt is megjegyezte, ilyenkor megélénkül a piac, azonban utána őszig nem sok új könyv várható.

Gál Katalin elnök a teljes év felépítéséről is beszélt. Elmondta, hogy az áprilisi nemzetközi könyvfesztiválhoz képest, ahol a külföldi írók vannak fókuszban, itt a magyar irodalom a fő profil.

"Az eseményekkel alkalmazkodtunk a piac mozgásához. Csak azok a könyvek kerülnek fel a könyvheti listára, amelyek kimondottan erre az alkalomra jelennek meg, de akár a duplája is lehet az ebben az időszakban megjelenő címek száma" - emelte ki az elnök. Az egyesülés rendezvényén bárki részt vehet, de a tagokat előnyben részesítik.

Ismét népszerű a vers

Péterfy Gergely kedvező folyamatnak tartja a verseskötetek előretörését. Elmondta, hogy 10-15 éve lezuhant a verseskötetek száma, de aztán

jött egy új generáció, jöttek az ifjú slammerek, és hihetetlenül népszerű lett újra a költészet, és óriási példányszámokban mennek el könyvek.

"Verset mindig divat volt olvasni, 56 új verseskötet van, 71 a prózakötetek száma, ebből látszik, hogy ez egy nagyon izmos szám, remélhetőleg olvasóra talál mindegyik" - tette hozzá.

Péterfy Gergely megemlítette azt is, hogy nagyon sok a gyerekkönyv, míg Gál Katalin azt emelte ki, hogy a művészeti könyvek szinte teljesen visszaszorulnak a múzeumokba, de bízik benne, hogy az új generációnak lesz igénye az ilyen munkákra.

Nem heverték még ki az Alexandra-csődöt

Gál Katalin arról is beszélt, hogy

az elmúlt időszakban rengeteg kis könyvkiadó esett áldozatul, ehhez pedig nagyban hozzájárult az Alexandra csődje.

A könyvforgalom jelentős része viszonylag kevés kiadóhoz köthető. Az összforgalom 47,2 százalékát 14 kiadó, a könyvkiadás 80 százalékát 42 kiadó adja évente, a 90 százalékát pedig 67 cég" - jegyezte meg Gál Katalin. Az egyesülés elnöke jelezte, hogy már az Alexandra csődje előtt is átstrukturálódott a könyvpiac.

"Létrejöttek nagy cégek, amelyeknek a tulajdonában kiadók is vannak. A két nagy cégcsoport a Líra és a Libri. Az Alexandrának szintén komoly hálózata volt, különösen vidéken, és sok kiadója. A boltjait pillanatok alatt beszipkázták a meglévő nagy terjesztők" - emelte ki Gál Katalin, de az elnök szerint további kiadók visszaszoruláshoz is vezetett az Alexandra csődje.

"Ez a csőd nagyon megrázta a magyar könyvpiacot. Ez még a számokban nem látszik, mert

azt mondjuk, hogy mennyi könyvet adtunk el, és azt nem kérdezzük, hogy ennek megkaptuk-e az árát.

Rengeteg kicsi, haldokló vagy vegetáló kiadó esett áldozatul a folyamatnak. Már az Alexandra előtt is voltak erre jelek, de amikor egy kis kiadó nem kap meg 5-6-7 millió forintot, akkor nem csukja be hétfőről keddre az ajtót, de már nem gyárt könyvet" - hangsúlyozta az MKKE elnöke.