Déli szomszédunk, Szerbia, 2012 óta jelölt az európai uniós tagságra, de mivel nem részese a közösségnek, így a magyar-szerb határ az unió egyik külső határvonala, az oda érkező termékek ezért kikerülnek az unió területéről.

A határmenti területeken tradicionálisan is jelentős az áruk mozgása, akár kereskedelmi, akár magánjelleggel szállítanak árut. Az általános forgalmi adóról szóló jogszabály értelmében a termékek az Európai Unió területén kívülre történő kivitele mentes az adó alól. Így aki kiutazik, az a portékák után - a vásárlást igazoló dokumentáció meglétével és az ügyintézés kivárásával - a kivitt termék után visszaigényelheti az áfát egy megadott összeghatárig.

Sőt, akár Szerbiában értékesítheti is az árut. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az InfoRádiónak küldött közleményében ugyanis azt írta:

nem vizsgálják, hogy a kivitt terméket külföldön forgalomba hozták-e vagy sem.

A hivatal közölte, hogy a 2016-os teljes 375 milliárdos kivitel után az idei első félévben már 210 milliárd forintnyi árut vittek a déli szomszédunkhoz magyar oldalról, a NAV azonban nem tudja megbontani az adatsort, így nem lehet tudni: ennek az összegnek mekkora része után igényeltek vissza áfát.

A Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara Egyesület alelnöke, Jójárt Miklós is azt nyilatkozta az InfoRádiónak, hogy élénkül a két ország közötti termékforgalom. Az egyesített kereskedelmi kapcsolat 1,8 milliárd eurót jelent. Nő a fogyasztási cikkek, ipari termékek mennyisége és értéke is – tette hozzá.

A szakértő ugyanakkor kifejtette, hogy tradicionálisan erős volt mindig is a turistaexport jelensége, de az nem elképzelhető, hogy egy-egy termékkör esetében hiány jelentkezzen, amiatt, mert Magyarországon felvásárolják és Szerbiába viszik, hiszen ebben az esetben a világpiacról pótolni lehetne a kiesést.