Infostart.hu
eur:
388.24
usd:
335.1
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Megérte a magánnyugdíjpénztárakban maradni

Megérte a magánnyugdíjpénztárakban maradni

A magánnyugdíjpénztárak több portfóliója is veri a tőzsdét és az állampapírpiacot a hat évvel ezelőtti államosítás óta - írta a Világgazdaság.

A tagság ugyanolyan feltételekkel léphet most is vissza az állami rendszerbe, csak sokkal több reálhozamot kaphat kézhez. A négy megmaradt pénztár tagjai közül azok járta a legjobban, akiknek növekedési portfólióban van a megtakarításuk. Ezek hozama 53-62 százalék között alakult az utóbbi években. Azok, akik hat évvel ezelőtt léptek vissza, átlagosan körülbelül 70 ezer forintot kaptak kézhez, a mostaniaknál az átlagos összeg milliókat tehet ki - írta a Világgazdaság.

A kiegyensúlyozott alapok hozama az államosítás óta 50-56 százalék között van, tehát ezek is elérték legalább az állampapírok hozamát. A klasszikus alapok, amelyek nagyrészt állampapírokat és más alacsony kockázatú eszközöket tartanak, 22-33 százalékot szedtek magukra.

A nagy vagyonátadás 2011 májusának végén, illetve júniusában történt meg, az állam csaknem 3 ezermilliárd forintnyi befektetéshez jutott akkor. Ez, ha a pénztárak azóta elért teljesítményét nézzük, még tagdíjbefizetések nélkül is legalább a másfélszeresére hízott volna.

A megmaradt pénztáraknak körülbelül 58 ezer tagjuk van, ezek többsége fizeti a tagdíjakat és az intézmények működéséhez szükséges adományokat is.

A megmaradt tagság egyébként kitartó, a tb-rendszerbe visszalépők száma csekély. Főleg azok döntenek így, akik elérték a nyugdíjkorhatárt, és pénztártagként csökkentett állami nyugdíjra számíthatnak.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×