Mint arról mi is beszámoltunk, a Belügyminisztériumban készül egy rendelet, amely több ponton plusz adminisztrációs terheket róna a fúrt kutak kivitelezési, üzemeltetési és fennmaradási engedélyeztetésére. A 24.hu megkérdezte az illetékes minisztériumot, hogy vajon mindez egy új adó előszobája-e, illetve a WWF környezetvédelmi szervezetet, hogy mivel indokolható a javaslat.

Legalizálni szeretnének

A Belügyminisztérium szerint az új előterjesztés a jelenleg hatályos szabályozás kisebb mértékű módosítása, pontosítása, amivel az adminisztrációs és a pénzügyi teher csökken. Például a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó kutak esetében a jövőben nem kell beszerezni a vízügyi igazgatóságok vagyonkezelői hozzájárulását - írták.

Kijelentették: a magánszemélyek által fúrt kutak engedélyezéséhez, vagy a már meglévő kutak üzemeltetéséhez és fennmaradási engedélyéhez nem terveznek plusz költséggel járó kötelezettséget.

Mindemellett azonban hétfőn a Parlamentben az is kiderült, hogy a már meglévő vízkivételi helyeket egy 3000 forintos eljárási díj ellenében utólag be lehet jelenteni és legalizálni.

Nagy pazarlás

A kutak legalizálása, a vízkivétel mérése, szabályozása hosszú távon az ország érdeke. A vízhasználat a legkevésbé sem magánügy – mondta Gruber Tamás, a WWF Magyarország szakértője. A fúrt kutakból való vízkivétel az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt, és az ilyen kutak nagyon nagy része illegális. 

A vízkivétel indoka szinte mindig az öntözési vízigény, a legrosszabb a helyzet az Alföldön, elsősorban a Duna-Tisza közén, ahol a talajvíz szintje az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent. A vízhasználat olyan mértékű volt, hogy már nemcsak a talajvíz kitermelése, hanem a vízzáró réteg alatti vízkészletek felhasználása zajlik.

Az illegális kutak esetében az egyik legnagyobb kockázat, hogy a vízzáró réteget keresztülvágó, szakszerűtlenül fúrt kutak mentén a szennyezett talajvíz könnyen a mélybe szivárog, és ivóvízkészleteknek szolgáló, mélyben lévő készleteket is elérhet.