Infostart.hu
eur:
364.74
usd:
328.69
bux:
146234.43
2026. november 11. szerda Márton

74 százalék alá kerülhetett az államadósság ráta

Az államadósság ráta 2016. év végén 74 százalék alatt lehetett, pontos adatok áprilisban kerülnek nyilvánosságra, amit később még módosíthatnak, tapasztalat szerint a végleges mutató kedvezőbb az előzetesnél - hangsúlyozta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója az M1 aktuális csatornán csütörtökön.

Kifejtette: a 60 százalékos adósság ráta az euróövezeti csatlakozásnál, illetve a túlzott deficiteljárásnál veszik figyelembe, de esetenként elég a csökkenő pályát felmutatni, példaként említette, Belgiumban és Olaszországban magasabb értéknél vezették be az eurót.

Hozzátette: Magyarországon 10-15 év alatt lehetne a 60 százalékos adósságrátát elérni, de ha a gazdasági növekedést 4 százalék fölé lehet gyorsítani, írországi példa alapján ezt az értéket 6-7 év alatt sikerülhet elérni, az Alaptörvényben szereplő 50 százalékos szint teljesítése pedig a következő lépcső lenne.

Barcza György elmondta: a magyar államadósság ráta egyenletesen csökken, 2010 végén 82 százalék volt, évente mintegy 1 százalékponttal mérséklődött, 2016 végén eléri a 73,5-74 százalék közötti értéket.

Az ÁKK vezérigazgatója szólt arról, hogy a visegrádi országokban 40-50 százalék között van az adósságráta. A magyar államadósságban a deviza arány 26 százalék, ez a visegrádi országokban a második legalacsonyabb, és ez biztonságot jelent, mert az árfolyamváltozás kevésbé módosítja az adósság mértékét.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Bod Péter Ákos figyelmeztet: ezért kerülhet bajba a magyar gazdaság

Bod Péter Ákos figyelmeztet: ezért kerülhet bajba a magyar gazdaság

Már meghallgatható a szerdai Checklist. A 2027-es költségvetés első látásra fegyelmezettebb gazdaságpolitikát ígér: csökkenő hiányt, visszafogottabb növekedési várakozásokat és közeledést az euróbevezetés feltételeihez. A nagy kérdés azonban az, hogy ez valódi fordulat kezdete-e, vagy csak új csomagolásban térnek vissza a régi hibák: a különadók, a túlköltekezés és a versenyt torzító állami beavatkozások. A témában Bod Péter Ákos közgazdászt, egyetemi tanárt, az MNB korábbi elnökét kérdezzük.   A folytatásban arról beszélgetünk Nagy Bálinttal, a Pénzcentrum újságírójával, lapigazgatójával, hogy az árrésstop után új fejezet nyílhat az élelmiszerboltokban: jöhet a dinamikus árazás, amikor az árak nem hetekig, hanem akár óráról órára változnak. Külföldön ez már működő gyakorlat, itthon egyelőre inkább a lejáratközeli termékeknél látni hasonlót. A kérdés az, hogy a magyar vásárló ezzel nyer vagy veszít: olcsóbb lesz-e a pékáru estére, vagy drágább a tej, amikor mindenki vásárol?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×