Az elmúlt másfél évet a befektetők rendkívül erős jelenléte határozta meg a budapesti belvárosban. A növekvő kereslet és az emelkedő ingatlanárak mögött elsősorban a rövid távú lakáskiadás, vagyis az airbnb-zés állt üzleti lehetőségként.

Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője szerint a belváros azért volt különösen népszerű az elmúlt években a befektetők körében, mert a külföldi turisták célpontja, így a lakáshotelek elsődleges terepeként szerepelt. Különösképpen kedvelték az új vagy újszerű, szépen felújított és felszerelt lakásokat, melyeket könnyen és jó áron lehetett rövid távra kiadni.

Mégis úgy tűnik, hogy egyre többen hagyják abba az airbnb-zést, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeiket. A befektetők várakozásai sokszor nem igazolódtak vissza: ingatlanaikat teljesen lelakták a turisták, nem hozta a remélt bevételeket, és kiderült, hogy sokak számára túl sok vele a munka, hiszen például gyakran kell ágyneműt cserélni, ráadásul adófizetési kötelezettség is terheli – emelte ki.

Érkeztek más, elbizonytalanító hírek is a rövid távú lakáskiadással kapcsolatban. Kiderült ugyanis, hogy több társasház is pereket indított a közelmúltban amiatt, hogy a házban lévő lakások tulajdonosai rövid távon adják bérbe a lakásukat. A társasházak érvelése szerint a lakás hasznosításának ezen formája jogellenes, hiszen a rövid távú kiadás révén megváltozik az ingatlan funkciója. Azaz már nem lakáscélú ingatlanról van szó, hanem kereskedelmi célúról, így pedig a lakóközösség lehetőséget kap arra, hogy fellépjen a kereskedelmi hasznosítás ellen. A belvárosban sok társasháznak van elege abból, hogy az adott házban akár a lakások harmada esetében is rendszeren ki-be járnak a turisták, viszonylag aktív éjszakai életet élve.

Balla Ákos szerint az airbnb-zés nem fog megszűnni néhány hónapon belül, mivel a budapesti szállodák nem képesek megfelelően kiszolgálni a 2017-es vizes világbajnokságot, így

szükség van a lakáshotelek kapacitására is.

Úgy véli, hogy rövid távon nem várható a rövid távú lakáskiadás megszűnése, inkább hosszú távon tűnik valószínűnek. Ezzel viszont mindenképpen kalkulálniuk kell a befektetőknek, mert egy ingatlanpiaci befektetés mintegy 15 éves megtérülést jelent. Márpedig, ha 2-3 éven belül akár jelentősen megváltozhat a piac, akkor komoly veszteség érheti azt, aki most egy újépítésű, belvárosi lakásba fekteti a pénzét.

Ha az airbnb-zés, mint lehetőség megszűnik, az a belvárosi ingatlanárakra is jelentős hatással lesz. Amennyiben azok, akik jelenleg a rövidtávú bérbeadásban érdekeltek, eltűnnek a piacról, akkor a kereslet is mérséklődik az eladó lakások iránt, ez pedig biztosan árcsökkentést fog eredményezni – hívta fel a figyelmet a szakember.

Nem biztos tehát, hogy megéri a jelenlegi árakon ingatlant vásárolni a belvárosi kerületekben befektetési célból. Különösen, hogy a legnagyobb áremelkedés a belvárosban, vagyis az V., VI., VII. és IX. kerületekben következett be, ahogy az a KSH adataiból is kiderült.

Ma már viszont a stagnálás jellemző az árakra a belvárosi ingatlanpiacon, hiszen az ingatlantulajdonosok rájöttek, hogy nem tudják az általuk megálmodott árakon eladni a lakásaikat. Azok, akik kiszállnak a rövid távú lakáskiadásból, szintén el akarják adni az ingatlanainkat hosszú távú kiadás helyett, így a kínálatot gyarapítják ezzel.

A négyzetméterárak jelenleg 400 ezer forintnál indulnak

a belső kerületekben, de persze a népszerűbb utcákban ennél jóval magasabbak.

Alaposan meg kell gondolnia a lépését annak, aki a belvárosban ennyiért most újépítésű lakást vásárolna befektetési céllal, mert nem biztos, hogy megtérül számára a befektetése. Balla Ákos szerint érdemesebb máshol körülnézniük, mert ez a rizikó nem áll fenn a XI. vagy a XIII. kerületben.