Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Megdőlt a matricarekord

Megdőlt a matricarekord

Csak az autópálya e-matricából 63,3 milliárd forint bevétele származott az államnak, amely több mint 10 százalékos, 5,8 milliárdos növekedés az egy évvel korábbi 57,4 milliárd forinthoz képest. Az eladott matricák darabszáma 7,5 százalékkal emelkedett - tudta meg a Napi.hu.

A cikkből kiderül, hogy tavalyhoz képest az éves és a megyei matricák eladásai nőttek a legnagyobb mértékben, előbbi 18,1, utóbbi 15,6 százalékkal. Éves matricát összesen 341,4 ezer autóra, buszra, lakóautóra, motorra és vontatmányra vettek, amely a teljes matricaeladások 2,7 százalékát tette ki, ugyanakkor a bevételnek 23,5 százalékát adta.

A megyei matricából majdnem 1,6 millió fogyott, ennek túlnyomó többsége, 916 ezer Pest megyében. Ezt követi Fejér 186 és Győr-Moson-Sopron 114 ezer eladott matricával.

A havi matricákból 5,5, a hetiből 6,8 százalékkal fogyott több, sőt utóbbi adta a teljes bevétel 46,4 százalékát. A heti matricával kapcsolatban gyakran éri az a vád a kormányt, hogy a lehető legrövidebb jogosultság is túl hosszú időtartamú és ennek megfelelően drága. Egy D1 kategóriájú matricáért (a besorolásokat lásd alább) 3 ezer forintot kell fizetni. A heti jogosultság mégis messze a legnépszerűbb, amelynek a nagy arányú külföldi vásárlás az oka. A összes matrica 42,3 százalékát ugyanis külföldiek veszik, arányuk viszont a heti jogosultságok esetében - a D1 kivételével ahol fele-fele az arány - magasabb.

Az idei évtől a 2017-es megyei és éves matricák elővételben is megvásárolhatók,ebből majdnem 662 milliós bevétele volt az államnak. Ez is hozzájárult az idei számok felfutásához, bár ez nyilván hiányzik majd a jövő évi összevetésből. Eddig majdnem 40 ezer autós döntött úgy, hogy hamarabb megveszi a jogosultságot.

Jó hír, hogy a matricák díjai 2017-ben sem változnak, rossz viszont, hogy az éves jogosultságok továbbra is naptári évhez kötődnek, érvényességük nem a vásárlás napjától indul.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×