33 °C
Az Európai Bizottság most egy olyan jelentést állít össze, ami a '14-20-as uniós támogatási rendszer irányítási- és kontroll-mechanizmusait vizsgálja. Vagyis azt, hogy az uniós pályázatoknál a döntéshozatali folyamat pontosan hogyan zajlik, és teljesül-e az az uniós jogszabályi követelmény, hogy az irányító hatóságok teljesen függetlenül hozzák meg a döntéseket – ismertette a Portfolió elemzője.
„Ez a vizsgálat már jó ideje zajlik, és vannak arra utaló jelek, illetve vannak információink arról, hogy a bizottság bizonyos területeken aggodalmakat, kifogásokat lát. Erről egyeztet jelenleg a hatóságokkal” - mondta Weinhardt Attila.
„Kifogásként több probléma is felmerül, de ezek egyike sem új keletű, vagyis semmi köze sincs a kvótareferendumhoz. Lényegében jogszabályi keretekbe ágyazva lát kifogásokat a bizottság, vagyis olyan jogszabályi passzusaink vannak, amelyek ezt a független döntéshozatalt korlátozhatják” - közölte az elemző.
Példaként említette, hogy az egyes operatív programokban a pályázati keretek elosztását a magyar kormány transzparensen, rendszeresen nyilvánosságra hozza, egyfajta menetrendet állít fel, hogy mikor, mely területen milyen pályázati pénzek elosztásával lehet kalkulálni.
„Ezzel párhuzamosan viszont ugyanennek a jogszabálynak egy második mellékletében azokat is rögzíti, hogy melyek ezek közül az úgynevezett kiemelt felhívások. Ezeknél lényegében a kormány előre betonba önti, hogy ki lehet az egyetlen induló, mely állami szereplő. Így az irányító hatóságnak szinte nincs más dolga, csak ezt az egyetlen indulót úgymond nyertesként kihozni a pályázat során” - folytatta Weinhardt Attila.
„Tehát a verseny sem áll fent, és ilyen értelemben adott esetben a takarékos közpénz felhasználásának az irányelve is sérülhet” - magyarázta.
Elmondta, hogy azt nem lehet tudni, a jelentés mikor jelenik meg. Még nincs végleges formája, de valószínűleg a következő hetekben megérkezik a magyar hatóságokhoz. Hozzátette, hogy nem feltétlenül lesz ez egy nyilvános jelentés, ezek az egyeztetések gyakran a színfalak mögött zajlanak.
A legfontosabb kérdés az lesz, hogy a jelentésben hányas pontszámot, milyen besorolást kapunk. Ha ugyanis egyes besorolást kapunk, az azt jelenti, hogy lényegében minden rendben van, a kettesnél pedig, hogy vannak kisebb-nagyobb problémák, de azért nem mondhatók súlyosnak.
A hármas besorolás az, ami már mindenképpen azt jelenti, hogy súlyos problémák vannak. Ebben az esetben a szabályrendszer szerint a bizottságnak mérlegelés nélkül le kell állítania az összes strukturális és kohéziós uniós támogatás kifizetését Magyarországnak. Ilyen értelemben innentől kezdve ezekhez a pénzekhez nem férhetünk hozzá – mondta a Portfolió elemzője.
Miniszterelnökség: Magyarország várhatóan nem ront eddigi besorolásán
Magyarország várhatóan nem ront eddigi uniós - 2-es - besorolásán a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programra (GINOP) nyári auditjának eredményeként, de egy vita esetében sem lenne veszélyben a költségvetési hiány, mivel annak mértékét a tagállamok követeléseivel csökkentetni kell - közölte a Miniszterelnökség.
A Miniszterelnökség a portfolio.hu-n megjelent cikkre reagálva fikciónak nevezte az írást és hangsúlyozta, az átvilágítás során kizárólag a GINOP irányítási és ellenőrzési kontrollrendszerét vizsgálták az auditorok, nem a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszert. Így az operatívprogram-specifikus vizsgálat alapján készülő jelentés sem egy átfogó, horizontális dokumentum, hiszen tárgya maga a vizsgált program, a GINOP.
A lezajlott audittal kapcsolatban még jelentéstervezetet sem kapott a kormány, tehát a portál által felvetett lehetséges "felfüggesztés" jogi alapja még ismeretlen, nem létezik semmilyen dokumentum, amely ezt megalapozná, "ez csupán egy lehetőség, ahogy arra is esély van, hogy valakinek ötöse lesz a lottón" - írták.
Hozzátették, hogy 4 besorolási fokozat létezik az uniós gyakorlatban: a legjobb az 1-es, - amelyet szinte képtelenség kapni -, Magyarország általában 2-est szokott kapni, ami azt jelenti, hogy a rendszer működik, csupán kisebb javításokra van szükség. A harmadik fokozat a rendszer súlyos hiányosságokkal való működését, a 4-es pedig a működésképtelenséget jelenti.
