Az már látható, hogy a Brexitnek áfa-szempontból lesznek előnyei és hátrányai is – jelentette ki a PWC Magyarország menedzsere.

„Hátránya, hogy a jelenleg fennálló értékesítési struktúrák áfa-szempontból változni fognak. Ez azt jelenti, hogy például azokat az ügyleteket, amiket eddig közösségen belüli értékesítésként vagy beszerzésként kezelhettek viszonylag egyszerűen az adóalanyok, ezután export- vagy importügyletként kell kezelni. Jóval nagyobb, szigorúbb adminisztrációs kötelezettségnek kell majd eleget tenni, mint eddig” - részletezte Farkas Gábor.

Hozzátette, a Brexit után a háromszögügylet egyszerűsítési szabályai olyan struktúrákban, ahol valamilyen Egyesült Királyságban letelepedett társaság is részt vesz, nem lesznek alkalmazhatóak. Az előnyére a PWC Magyarország menedzsere azt a példát említette, hogy az Egyesült Királyságba történő szállítás, illetve az onnan történő behozatal nem lesz EKÁER-köteles, ami egyértelmű adminisztrációs egyszerűsítés a cégeknek.

„Áfa-szempontból kedvező lesz a helyzet; a Brexit után a tárgyi adómentes szolgáltatások után áfalevonási joga lesz az adóalanyoknak, ami jelentős előny a mostani helyzethez képest” - mondta Farkas Gábor.

A PWC Magyarország menedzsere kiemelte, egyelőre találgatások vannak csak arról, hogy az uniós és az Egyesült Királyság adórendszere mennyire fog eltérni egymástól.

„A jelenlegi helyzetben az Európai Unió áfairányelve három áfakulcsot engedélyez, ebből egy standard, két kedvezményes. Ezen kívül lehetséges, hogy a belépéskor a tagállamok még plusz áfakulcsokat lobbiznak ki maguknak, de ez akkor is jelentős, kötőerejű szabály. Hallani olyan hangokat, hogy a Brexit után az Egyesült Királyság még több áfakulcsot fog bevezetni, ezzel serkentenék a belső piac működését, hatékonyságát, ellensúlyoznák az esetleges negatív hatásokat” - fogalmazott Farkas Gábor.

Vám

A brit kilépés bizonytalansága miatt egyelőre csak elviekben készülnek a cégek az új helyzetre, annyi azonban már most látszik, hogy a vámszabályozás lesz az egyik legköltségesebb tétel az érintett cégek számára - mondta a PWC Magyarország cégtársa. Deák László szerint az Egyesült Királysággal születendő megállapodás az eddig ismert hasonló szerződések egyvelege lesz majd.

A bizonytalanság azt is jelenti, hogy nem látszódik tisztán, hogy milyen megállapodások fognak születni, de a cégek a háttérben folyamatosan elemzik, hogy a különböző forgatókönyvek mit jelentenének, és arra hogyan kellene felkészülni – mondta a PWC Magyarország cégtársa.

„Iparága válogatja, hol tartanak, de nagyon nehéz arra a helyzetre felkészülni, hogy még nem lehet tudni, milyen szabályozások lépnek életbe. Adózási szempontból a legjelentősebb változást a vám területén várható, ennek az a magyarázata, hogy az Európai Unión belül megszűntek a vámhatárok, nincsenek vámkezelések, vámfizetések, a Brexit azt fogja jelenteni a vállalatok számára, hogy újra vámkezelni kell az Egyesült Királyságból érkező vagy oda exportált termékeket” - magyarázta Deák László.

A PWC Magyarország cégtársa hozzátette, ha a megállapodásban az lesz, hogy a vám 0 százalék lesz, nem jelenti azt, hogy az adminisztrációs folyamatokat nem kell elvégezni.

„Jelenleg is vannak érvényben különböző szabadkereskedelmi megállapodások az Európai Unió és harmadik országok között, amelyek adminisztrációja nemhogy egyszerűbb, hanem bonyolultabb is. A 0 százalékos vámtétel eléréséhez olyan feltételeket kell teljesíteni, mint például származási igazolvány benyújtása” - mondta Deák László.

A megállapodásról a PWC Magyarország cégtársa azt mondta, új lesz, de számos olyan eleme kell legyen, ami a többi – norvég vagy török – megállapodásban van, nem lehet gyökeresen újat létrehozni, mert a nemzetközi kereskedelmi élet már megalkotott néhány modellt.

„Vélhetően ezek kombinációja lesz. Az a várakozásom, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió között a Brexit után is szoros kereskedelmi kapcsolat lesz, ami egyben szoros kereskedelmi megállapodást is fog jelenteni” - fogalmazott Deák László.