A második világháború utáni mély európai gondolat mára kicsit ellaposodott – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének vezetője. Bár mind a mai napig béke van az Európai Unióban, de például a migráció vagy az Oroszországgal való kapcsolat kikezdte a közösség hitelességét és eredményességét.
Magas István átmenetinek tartja a Magyarországot is érintő kohéziós alapokból kiosztható pénzügyi források 20 százalékos csökkentését.
„Azt találták ki, hogy ebből fognak pénzt terelni a migrációs kiadásokra. Ez némi politikai jelentéssel is bír” - vélekedett.
A tanszékvezető leginkább emberiességi okokkal magyarázta, hogy Németország több mint egymillió menekültet befogadott, de ezzel párhuzamosan tervet kellett készíteni a munkaerő-piaci elhelyezésükről. Először az államnak kell a zsebébe nyúlnia, aztán 5-10 éves távlatban profitálhat ebből – emelte ki
Magas István hozzátette: a törökökkel való tapasztalat ellenére nehéz megítélni, hogy Németországban milyen kulturális hatása lesz a migrációs hullámnak.
Negatív következmények
A tanszékvezető a brit választók erőteljes félrevezetésének nevezte a nyár eleji népszavazást megelőző kampány azon részét, amikor a kilépéspártiak a szigetország uniós költségeit hangsúlyozták, míg elhallgatták a tagsággal járó nagyobb hasznot.
Magas István szerint akár London pénzügyi központja, a City is áttelepülhet más uniós országokba Nagy-Britannia EU-ból való kilépését követően, de ez nagy érvágás lenne, elveszíti az európai útlevelet a bankszektor.
Az egyetemi tanár szerint a brit népszavazás előtt negatív következményként csak a font gyengülése látszott, de elképzelhető, hogy lesz más gazdasági gond is a Brexit miatt. A legnagyobb bizonytalanságot az jelenti, hogy milyen kereskedelmi megállapodásokat tud kötni Nagy-Britannia – vélekedett.
Magas István hozzátette: Londonnak azt is ki kell számolnia, hogy mennyibe kerül majd az EU-val való külső gazdasági együttműködés.