A szövetség a napokban konferenciát is tart, hogy egyeztessenek a novemberig kidolgozandó stratégiáról, amely meghatározza az uniós országok elektromobilitását is – emelte ki a Magyar Elektromobilitási Szövetség elnöke.

„A közlekedés felel a károsanyag-kibocsátás 20 százalékáért, ennek csökkentése nagyon fontos cél. Ennek érdekében hirdette meg a kormány a Jedlik Ányos-tervet. A szabályozások egy része 2016-tól már életbe is lépett, pályázati rendszerek, különböző támogatási konstrukciók indulnak Magyarországon” - jelezte Ungár János.

Németországban állami támogatásban részesülhet az, aki elektromos autót vásárol, erről a Magyar Elektromobilitási Szövetség elnöke azt mondta, az a tapasztalat, hogy ahol ez az iparág sikeresen megindul, nő az elektromos hajtású járművek száma, azt mindenhol összetett rendszer segíti. Ennek része az infrastruktúra kialakítása, amelyben az állam szerepet vállal, másrészt a jelenleg hezitálókat ösztönző intézkedések bevezetése.

Ungár János kiemelte: „Európában nincs olyan példa, hogy jelentősen nőtt volna az elektromos járművek száma ilyen típusú intézkedések nélkül.”

A zöld rendszámról a Magyar Elektromobilitási Szövetség elnöke úgy fogalmazott: „rendkívül jó gondolat, hiszen felhívja a figyelmet, hogy az utakon már közlekednek olyan járművek, amik lényegesen kedvezőbb károsanyag-kibocsátással rendelkeznek, mint a hagyományosak.”

Ungár János hozzátette, hogy ugyanakkor érdemes lenne egy úgynevezett kibocsátási felső határt meghatározni, hogy ne minden plugin hibrid kategóriába sorolt járműnek adják meg a tiszta jármű jelzést.

„Azt látjuk, hogy 70 gramm/kilogramm szén-dioxid kibocsátás körül van az a határ, amíg azt lehet mondani egy autóra, hogy kiemelten környezetbarát” - fűzte hozzá a Magyar Elektromobilitási Szövetség elnöke.