Infostart.hu
eur:
372.17
usd:
338.84
bux:
138298.98
2026. november 20. péntek Jolán

Orosz energiaügyi miniszter: az olajkitermelés mértéke a kudarc ellenére sem változik

A kőolaj-kitermelés mértéke egyelőre annak ellenére sem változik, hogy a katari tanácskozáson nem sikerült megállapodni annak befagyasztásáról - jelentette ki vasárnap Dohában Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter a TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint.

Elmondta: Moszkva arra számított, hogy alá fogják írni a kitermelés szintjének befagyasztásáról szóló megállapodást. A miniszter kifejezte meggyőződését, hogy a megegyezés hiánya nem lesz hatással Oroszországra, mert annak vállalatai továbbra is erősen versenyképesek.

"Úgy gondoljuk, hogy a piaci helyzetnek ki kell egyenlítene a kereslet és a kínálat egyensúlyát" - mondta.

Novak közölte: a konzultáció folytatódik és a továbbiakban kiderül, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetéhez (OPEC) tartozó tagállamok meg tudnak-e állapodni abban, hogy a befagyasztásból mindannyiuknak részt kell-e vállalniuk.

A miniszter szerint Dohában azért nem sikerült megállapodni, mert az olajkartellben részt vevő több ország megváltoztatta az ezzel kapcsolatos álláspontját. Ezek közé tartozott Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Katar.

Szavai szerint Oroszország megértéssel viszonyul az OPEC-országok álláspontjához, de a bejelentés meglepetésként érte. Novak hangoztatta: nem Irán pozíciója a fő oka annak, hogy elmaradt a megállapodás a dohai találkozón.

Az orosz energiaügyi miniszter úgy vélte, így az olajpiacon 2017 közepére jön létre az egyensúly, míg a befagyasztás sikeres bejelentése esetén ez három hónappal előbb történt volna meg. Hangsúlyozta: Oroszország kész a jövőben is részt venni egy hasonló, a befagyasztást célzó találkozón, ha az OPEC-országoknak a szervezet júniusi bécsi csúcstalálkozójáig sikerül majd megállapodniuk.

Novak szerint noha a kőolaj-kitermelés befagyasztásának ügyében továbbra is lehetséges az együttműködés, csökkent a sikerrel kapcsolatos derűlátás. Mint fogalmazott, "nem korrektek" a találkozón részt nem vevő harmadik országokkal - értsd: Iránnal - szembeni követelések.

Elvileg abban állapodtak volna meg Dohában a világ vezető olajtermelői, hogy a kitermelést októberig a januári szinten fagyasztják be. A lépéstől azt várták volna, hogy megnyugszanak a piacok, és a kőolaj ára fokozatosan tovább emelkedik. Az egyeztetések kulcskérdése már csak az volt, hogy a szaúdi fél elfogadja-e, hogy Irán "kilóg" a sorból, és amíg mások vállalják, hogy nem növelik a termelésüket, addig Teherán többet termel és többet is exportál, ami piaci részesedésének növekedését eredményezi.

Egyes vélemények szerint a dohai találkozó sikerébe vetett remény eredményeként emelkedett sokat az utóbbi hetekben a kőolaj világpiaci ára, számos elemző viszont úgy látja, hogy a túltermelés és a nyomott kereslet által jellemezhető piacon nem a befagyasztás, hanem az amerikai kitermelés csökkenése eredményezte az árak megugrását.

Címlapról ajánljuk

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×