A magyar jegybank idén rekordalacsony szintre, 1,35 százalékra csökkentette alapkamatát, és már elindította nem konvencionális lazítási programját, hogy ellensúlyozza a gazdasági növekedés lassulását.

Szeptemberi inflációs jelentésében a központi bank azt jósolta, hogy jövőre 2,5 százalékra lassul a bruttó hazai termék (GDP) növekedése az idei évre várt 3,2 százalékról. Miután a harmadik negyedévben a növekedés éves szinten 2,3 százalékot tett ki, ami alatta maradt a piaci és a jegybanki várakozásoknak is, az egész éves előrejelzés optimistának tűnik.

"Erős esély van arra, hogy decemberi inflációs előrejelzésünk jóval kisebb növekedési kilátást vázol fel" - mondta Pleschinger Gyula.

A harmadik negyedéves GDP-adat közzététele előtt a Reuters által megkérdezett elemzők úgy vélekedtek, hogy jövőre 2,4 százalékra lassul a gazdasági növekedés üteme az idei évi 2,9 százalékról.

Pleschinger Gyula szerint elméletileg elképzelhető, hogy a potenciális és a tényleges növekedési ütem közötti különbség 2017 után záródhat majd, mint ahogy azt a szeptemberi inflációs jelentésben is jelezték, de erről világosabb kép alakulhat ki a következő hetekben.

Az MNB december 15-én tartja idei utolsó monetáris politikai döntéshozó ülését.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Reutersnek szerdán adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, a jegybank decemberben "finomhangolhatja" monetáris lazítási eszköztárát, hogy ellensúlyozza az infláció és a növekedés lefelé mutató kockázatait.

A Royal Bank of Scotland elemzői úgy kommentálták Virág Barnabás nyilatkozatát, hogy egyes kijelentései azt jelzik, hogy a jegybank közvetve gyengíteni szeretné a forintot a GDP-növekedés megtámogatásának érdekében.

Pleschinger Gyula leszögezte, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja, nem áll szándékában gyengíteni a forintot, és a devizaárfolyamok változásának az inflációra gyakorolt hatása elhanyagolható. Ha van mozgástér további monetáris lazításra, a monetáris tanács jó eséllyel célzott nem konvencionális eszközeit veti be - mondta Pleschinger, aki egyik lehetőségként megemlítette, hogy a kereskedelemi bankok jegybanki letéteit átcsatornáznák az állampapírpiacra. Hozzátette, hogy a monetáris tanács még nem tárgyalt erről a lehetőségről.