Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán

Az ÁSZ szerint indokolt volt a hazai uniós támogatási intézményrendszer átalakítása

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzései alátámasztják, hogy indokolt volt a hazai uniós támogatási intézményrendszer átalakítása, emellett arra is rávilágítottak, hogy a rendelkezésre álló uniós források felhasználása során kiemelten kell kezelni a fenntartható növekedést támogató gazdaságfejlesztést - összegezte az ÁSZ az uniós források felhasználásának, valamint a pénzek elosztásában közreműködő intézmények ellenőrzésének tapasztalatait.

Az ÁSZ a tájékoztatót eljuttatta az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának.

A 2010 óta lezajlott számvevőszéki ellenőrzések alapján az uniós források lekötésének hatékonysága fokozatosan javult, ugyanakkor szembetűnő volt a koncentrált stratégiai tervezés hiánya, a források kifizetésének elhúzódása - áll az összegzésben.

Az ÁSZ az elmúlt években több alkalommal felhívta a kormány és a közvélemény figyelmét, miszerint a pályázati lehetőségeket 2006-ban nem úgy dolgozták ki, hogy a fejlesztési terv legfontosabb céljait, vagyis a munkahelyteremtést és a gazdaság felpörgetését el lehessen érni. Így a pályázók lényegében arra nyújtottak be igényt, amilyen kiírás rendelkezésre állt, vagyis elsődleges szemponttá vált a források "elnyerése", az uniós forrásokat pedig nem befektetésként kezelték.

Az ÁSZ szerint a pályázatokhoz szükséges önerő előteremtése gyakran eladósodást generált, főként az önkormányzati szektorban.

A 2007 és 2010 között uniós finanszírozással megvalósuló, kormányzati döntésen alapuló beruházási projektek ellenőrzése során az ÁSZ 2012 májusában a hazai igényeket és erőforrásokat összehangoló középtávú fejlesztési terv hiányára hívta fel a figyelmet. Kiderült, hogy a támogatási rendszerben nem rögzítették előre a nagy beruházásokra fordítható arányt, emellett a közszféra intézményei nem voltak felkészülve a rendelkezésre álló források felhasználására. Az ÁSZ megállapította, hogy egyes projektekre 3-4 év alatt sem sikerült támogatási szerződést kötni.

Kitérnek arra: 2012 júliusában a részben uniós forrásból megvalósult munkahelyteremtési programok ellenőrzésekor kiderült, hogy 2004 és 2010 között a támogatási rendszer széttagolt és nehezen átlátható volt, a támogatási programok céljait, forrásait és intézményrendszerét pedig nem hangolták össze.

Az ÁSZ 2012 augusztusában a vidékfejlesztési források 2007 és 2011 közötti ellenőrzése kapcsán arra figyelmeztetett, hogy 2009-ben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) pénzügyi kereteit átalakították, a mikro-vállalkozások létrehozását és fejlesztését támogató források mintegy 56 százalékát átcsoportosították a vidéki települések vonzerejének, a szolgáltatások színvonalának emelését célzó intézkedésekre. Emiatt nem javultak a demográfiai mutatók, a foglalkoztatottság és nem nőtt az egy főre jutó GDP a vidéki Magyarországon.

Az ÁSZ 2013 augusztusában a Regionális Fejlesztési Tanácsok ellenőrzése során arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országos Területfejlesztési Koncepcióban 2005-ben meghatározott alapelvek ellenére, 2007 és 2011 között a hazai és uniós fejlesztési források esetében nem érvényesült a szubszidiaritás elve, vagyis, hogy a helyi problémákat helyi szinten kezeljék.

Az ÁSZ 2015. szeptember elején közzétett tanulmányában rávilágított, hogy Magyarország számára az európai uniós tagság nettó pénzügyi mérlege egyértelműen előnyösen alakult, és ez a tagság első évei után tovább erősödött.

Az ÁSZ elemzése rávilágított: 2007 és 2013 között a hazai foglalkoztatási és a beruházási indikátorok időarányosan kedvező teljesülése és a tagállamok között az egyik legnagyobb GDP-arányos - mintegy 16 százalékos - támogatás-felhasználás mellett a magyar gazdaság növekedési teljesítménye 2013-ig nem volt kiemelkedő a 2004-ben csatlakozott kelet-európai tagállamokhoz képest.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×