Az ÁSZ a tájékoztatót eljuttatta az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának.

A 2010 óta lezajlott számvevőszéki ellenőrzések alapján az uniós források lekötésének hatékonysága fokozatosan javult, ugyanakkor szembetűnő volt a koncentrált stratégiai tervezés hiánya, a források kifizetésének elhúzódása - áll az összegzésben.

Az ÁSZ az elmúlt években több alkalommal felhívta a kormány és a közvélemény figyelmét, miszerint a pályázati lehetőségeket 2006-ban nem úgy dolgozták ki, hogy a fejlesztési terv legfontosabb céljait, vagyis a munkahelyteremtést és a gazdaság felpörgetését el lehessen érni. Így a pályázók lényegében arra nyújtottak be igényt, amilyen kiírás rendelkezésre állt, vagyis elsődleges szemponttá vált a források "elnyerése", az uniós forrásokat pedig nem befektetésként kezelték.

Az ÁSZ szerint a pályázatokhoz szükséges önerő előteremtése gyakran eladósodást generált, főként az önkormányzati szektorban.

A 2007 és 2010 között uniós finanszírozással megvalósuló, kormányzati döntésen alapuló beruházási projektek ellenőrzése során az ÁSZ 2012 májusában a hazai igényeket és erőforrásokat összehangoló középtávú fejlesztési terv hiányára hívta fel a figyelmet. Kiderült, hogy a támogatási rendszerben nem rögzítették előre a nagy beruházásokra fordítható arányt, emellett a közszféra intézményei nem voltak felkészülve a rendelkezésre álló források felhasználására. Az ÁSZ megállapította, hogy egyes projektekre 3-4 év alatt sem sikerült támogatási szerződést kötni.

Kitérnek arra: 2012 júliusában a részben uniós forrásból megvalósult munkahelyteremtési programok ellenőrzésekor kiderült, hogy 2004 és 2010 között a támogatási rendszer széttagolt és nehezen átlátható volt, a támogatási programok céljait, forrásait és intézményrendszerét pedig nem hangolták össze.

Az ÁSZ 2012 augusztusában a vidékfejlesztési források 2007 és 2011 közötti ellenőrzése kapcsán arra figyelmeztetett, hogy 2009-ben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) pénzügyi kereteit átalakították, a mikro-vállalkozások létrehozását és fejlesztését támogató források mintegy 56 százalékát átcsoportosították a vidéki települések vonzerejének, a szolgáltatások színvonalának emelését célzó intézkedésekre. Emiatt nem javultak a demográfiai mutatók, a foglalkoztatottság és nem nőtt az egy főre jutó GDP a vidéki Magyarországon.

Az ÁSZ 2013 augusztusában a Regionális Fejlesztési Tanácsok ellenőrzése során arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országos Területfejlesztési Koncepcióban 2005-ben meghatározott alapelvek ellenére, 2007 és 2011 között a hazai és uniós fejlesztési források esetében nem érvényesült a szubszidiaritás elve, vagyis, hogy a helyi problémákat helyi szinten kezeljék.

Az ÁSZ 2015. szeptember elején közzétett tanulmányában rávilágított, hogy Magyarország számára az európai uniós tagság nettó pénzügyi mérlege egyértelműen előnyösen alakult, és ez a tagság első évei után tovább erősödött.

Az ÁSZ elemzése rávilágított: 2007 és 2013 között a hazai foglalkoztatási és a beruházási indikátorok időarányosan kedvező teljesülése és a tagállamok között az egyik legnagyobb GDP-arányos - mintegy 16 százalékos - támogatás-felhasználás mellett a magyar gazdaság növekedési teljesítménye 2013-ig nem volt kiemelkedő a 2004-ben csatlakozott kelet-európai tagállamokhoz képest.