Infostart.hu
eur:
373.25
usd:
340.19
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina

Egyre gazdagabbak a gazdagok, és szegényebbek a szegények

Az OECD legtöbb országában az elmúlt három évtizedben jelentősen nőttek a jövedelmi különbségek, több államban pedig sosem látott mértékű szakadék alakult ki a szegények és a gazdagok bevételei között.

Míg a 80-as években a lakosság leggazdagabb 10 százalékának és a legszegényebb 10 százalékának jövedelme között hétszeres, a 2000-es évekre 9-szeres, mostanra pedig 9,6 szerese lett a különbség - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet legfrissebb, az egyenlőtlenségekkel foglalkozó kiadványából, amelynek budapesti bemutatóját kedden tartották.

"Magyarországon két időszakban növekedtek jelentősen a jövedelmi egyenlőtlenségek az utóbbi 25 évben. az egyik a piacgazdasági átmenet időszaka, a másik pedig a gazdasági válságot követő évek - 2010 és 2012 közötti időszak." - mondta a felmérésben a magyar adatokat kezelő Tárki vezető kutatója, Medgyesi Márton.

Magyarország a jövedelmek elosztásának egyenletességéről készített listán a 13. helyen áll, Ausztria mögött, és Németország előtt. Nagy-Britannia a 29., az Egyesült Államok a 31. Több feltörekvő gazdaságban, különösen Latin-Amerikában jelentősen csökkentek a jövedelmi egyenlőtlenségek, a szakadék azonban itt a legnagyobb.

Magyarországon az adatok szerint a 2000-es évek elejétől kezdve nagyjából a válságig csökkent, ott stagnált, majd 2010 körül ismét emelkedett az elosztásban megmutatkozó különbség. OECD szinten a jelenség egyik oka sok más mellett a gazdasági válság hatása, az újraelosztás változása, másrészt a nem szabványos foglalkoztatási formák, vagyis az önfoglalkoztatás, részmunkaidős állások növekedése. 1995 és 2007 között az összes új állás 43 százaléka ilyen volt. Ez ráadásul csak nagyon keveseket segít vissza a munkaerő-piacra, a kutatás szerint a fiatalokat és a nőket szinte egyáltalán nem, az idősebb férfiakat sokkal inkább - mondta el a kutatás egyik szerzője, Michael Förster. A nagyobb társadalmi egyenlőtlenségek a kutatás megállapítása szerint káros hatással vannak a hosszú távú gazdasági növekedésre is.

"Ami engem leginkább meglepett az adatok közül, az a vagyon hatalmas koncentrációja - amire természetesen számítani lehetett, de nem ilyen mértékben. Az derült ugyanis ki a 18, erről adattal rendelkező OECD országról - amelyben ilyen statisztikák hiánya miatt Magyarország nincs benne -, hogy az összes vagyon alig három százalékán osztozik az emberek legszegényebb 40 százaléka, míg a leggazdagabb háztartások 10 százaléknál koncentrálódik az összes vagyon fele, a középső további 50 százaléknál pedig a teljes vagyon 47 százaléka" - nyilatkozta az InfoRádiónak Michael Förster.

Az egyenlőtlenségek csökkentésére megoldásként egyebek közt a foglalkoztatás előmozdítását és minőségi munkahelyek létrehozását, a nők gazdasági életben való nagyobb részvételét, a hatékonyabb újraelosztást és a készségszerzés, oktatás fejlesztését ajánlják az OECD országoknak.

Hanganyag: Király István Dániel

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. november 22. 21:00
2026. november 22. 19:51
×
×