Áder János rámutatott: a Kónytól Csornáig tartó, illetve a Csornát elkerülő szakasz megépítésével és átadásával fellégezhet a város. Emlékeztetett: a tízezres kisvároson naponta mintegy 16 ezer autó halad át, amelynek negyede teherautó. A város lakói szenvedtek a zajtól, ezért a köztársasági elnök elsősorban nekik fejezte ki köszönetét türelmükért.

Megjegyezte: a munkát azonban folytatni kell, meg kell építeni a hiányzó szakaszt Sopronig.

Gyopáros Alpár, a térség fideszes országgyűlési képviselője az út építését az elmúlt 25 év legnagyobb beruházásaként emlegette, egyben megköszönte Áder Jánosnak, hogy 1998 és 2002 között kormánypárti országgyűlési képviselőként is támogatta és szorgalmazta az elkerülő megépítését.

Bónáné Németh Katalin (Fidesz-KDNP) Csorna polgármestere úgy vélekedett, a város lakói számára ez az út az egyetlen kitörési lehetőség. Azt várják, hatása lesz arra, hogy új munkahelyek jöjjenek létre, és a fiatalok ne vándoroljanak el, az M1-es autópályáról ugyanis már 15 perccel gyorsabban közelíthető meg a település. Szeretnék elérni, hogy Csorna "újra méltóképpen tekinthesse magát a Rábaköz szívének" - fogalmazott.

Nagy Róbert, a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) vezérigazgatója közölte: a Győrtől Csornáig tartó, valamint a csornai elkerülő út első ütemével már 33,3 kilométer hosszan lehet közlekedni óránként 110 kilométeres sebességgel. A kétszer kétsávos út összesen 63,3 milliárd forintból épült meg, 85 százalékban európai uniós, 15 százalékban hazai fejlesztési forrásból.

Jelezte: a jövő héten nyitják meg a forgalom előtt az M86-os újabb 7,5 kilométeres szakaszát Szeleste és Hegyfalu között. 2016 őszén pedig a Hegyfalu és Csorna közötti szakasz átadásával teljesen elkészül az M85-M86-os gyorsforgalmi út az M1-es autópálya és Szombathely között. A 90 kilométer hosszú úton negyven perccel lesz rövidebb a menetidő.

Emlékeztetett arra is, hogy az M85-ös út építése több ütemben valósult meg: 2011 év végére készült el a 7 kilométer hosszú enesei elkerülő, és az idén június 16-án nyitották meg a forgalom előtt a Győrtől Kónyig tartó szakaszt.

A vezérigazgató hozzátette: a NIF Zrt. a 2007-2013-as európai uniós fejlesztési ciklusban 340 kilométer gyorsforgalmi utat, 1100 kilométer közutat és 540 kilométer vasúti pályát épített vagy újított fel, például Miskolcon, Kecskeméten, Pécsett és Seregélyesen.