A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak és összhangban van a jegybank korábbi kommunikációjával.

A monetáris tanács legutóbb július 22-én csökkentette az alapkamatot, 2,3 százalékról 2,1 százalékra. A döntést követően a jegybank bejelentette: véget ért a két éven át tartó, összesen 490 bázispontos kamatcsökkentési ciklus. Matolcsy György jegybankelnök közölte azt is, hogy az MNB "tartós tartásra", vagyis arra rendezkedik be, hogy az alapkamat 2015 végéig ezen a szinten marad.

A jegybank 2012 augusztusában kezdett bele monetáris enyhítési ciklusába, akkor az alapkamat 7 százalékon állt.

A Reuters hírügynökség múlt heti felmérésén 16 elemzőből 15 számított kamattartásra, és mindössze egy szakember vélte úgy, hogy újabb 10 bázisponttal csökkenhet az irányadó ráta.

A monetáris tanács megítélése szerint az alapkamat aktuális szintje összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. Az előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett a középtávú inflációs cél elérése a jelenlegi laza monetáris kondíciók tartós fenntartásának irányába mutat - olvasható a jegybank kamatdöntéshez fűzött kommentárjában.

A testület várakozása szerint tovább folytatódhat a magyar gazdaság bővülése, azonban az erősödő gazdasági aktivitás mellett is a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, és azt csak a jövő év során közelítheti meg. A belső kereslet élénkülése ellenére, külső piacaink elhúzódó kilábalása miatt a kapacitáskihasználtság csak fokozatosan javulhat. A foglalkoztatás növekedése mellett a munkanélküliségi ráta az év eleje óta stagnál.

A fogyasztói árak továbbra is historikusan alacsony dinamikát mutatnak, és a középtávú kilátásokat megragadó inflációs alapfolyamat-mutatók is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek előre. Midehhez hozzájárul a visszafogott külpiaci infláció, a kihasználatlan kapacitások nagysága, az alacsony bérdinamika, az inflációs várakozások mérséklődése, valamint a szabályozott árak több lépcsőben végrehajtott csökkentése.

A monetáris tanács előrejelzése szerint a hazai reálgazdasági és munkapiaci tényezők továbbra is dezinflációs hatásúak, vagyis az alacsony infláció tartósan fennmaradhat. A konjunktúra élénkülésével a belső kereslet oldaláról érkező dezinflációs nyomás azonban fokozatosan gyengül, így az infláció az előrejelzési horizont végéig elérheti az árstabilitásnak megfelelő 3 százalék körüli értéket.

A közlemény arra is kitér, hogy a nemzetközi befektetői hangulat némileg romlott az elmúlt hónapban, főként a kiéleződő geopolitikai konfliktusok, illetve a Fed kamatemelésével kapcsolatos várakozások módosulásának hatására. A hazai pénzügyi eszközök kockázati felárai azonban érdemben nem változtak, a forint árfolyama - jórészt a régiós devizákkal együtt - gyengült.

A monetáris tanács szerint Magyarország sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség, és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. Az ország kockázati megítélését javíthatja az MNB önfinanszírozási koncepciója is. A tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság továbbra is óvatos monetáris politikát indokol.

A keddi ülés rövidített jegyzőkönyvét szeptember 10-én 14 órakor hozza nyilvánosságra a jegybank.