"Ha reklámot rendelek, de nem kapok nyilatkozatot, de az ilyen költéseim nem érik el havi szinten a 2,5 millió forintot, akkor nem válok a reklámadó alanyává, tehát nem kell sem fizetnem, sem bevallást benyújtanom. Ha átlépem ezt az összeget és nincs nyilatkozatom, akkor is csak a 2,5 millió forint fölötti sávra vonatkozik ez a 20 százalékos adó" - mondta Hegedűs Sándor.

Azzal kapcsolatban, ha a reklám megrendelője és a megjelentetője között beékelődik egy médiaügynökség, az adószakértő úgy fogalmazott: "érdekes kérdés, hogy a nyilatkozatadási lehetőség az egész láncra vonatkozik-e. Ha van a megrendelő és a médiafelület értékesítő között egy vagy akár több médiaügynökség, akkor mindegyik elemnél figyelembe kell venni? A jogszabály szövegét próbálván értelmezni, arra jutottunk, hogy ezt a nyilatkozatot egy helyen, egy fázisban lehet keresni, amikor a reklámfelület értékesítője, az a cég, amelyik a reklámot közzéteszi és a közvetlen elsődleges megrendelő találkozik. Ha ez nem így lenne, elég méltánytalan dolgok történhetnek meg, olyan mértékű adóteher kerülne a rendszerbe, ami ellehetetlenítené ezt az üzletágat."

A legvitatottabb és a legtöbb bizonytalanságot rejtő résszel - a Magyarországon nem bejegyzett cégek adóztatásával, a közösségi oldalalakon elhelyezett reklámtartalmakkal - kapcsolatban Hegedűs Sándor azt mondta: "ha valaki a közösségi oldalakon vesz igénybe reklámszolgáltatást, rá is vonatkozik a 2,5 millió forintos határ. Ha ez alatt veszi igénybe a szolgáltatásokat, mindegy, hogy Magyarországon bejegyzett társaság vagy sem, ha azonban fölötte van ennek az értékhatárnak, akkor jönnek a kérdések."