Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 25. vasárnap Pál

Németország csökkentette, Oroszország növelte aranytartalékait májusban

Németország, amely a második legnagyobb aranytartalékkal rendelkezi a világon, májusban eladóként lépett fel, ugyanúgy, mint Ukrajna, miközben egyebek között Oroszország és Kazahsztán folytatta tartalékainak feltöltését.

Németország, amelynek az aranytartalékát csak az Egyesült Államoké múlja felül, a múlt hónapban 69 ezer uncia (1 uncia=31,1 gramm) nemesfémet adott el, de még így is maradt 108,8 millió uncia - a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint.

Oroszország, amely tradicionálisan jelentős felvásárlója az aranynak a belföldi piacon, 306 ezer unciával 34,7 millió unciára növelte aranytartalékát, míg Kazahsztán 87 ezer unciával mintegy 5 millió unciára bővítette.

Májusban a vevők között volt még Mexikó is, amelynek a tartalékszintje a nemesfémből 11 ezer unciával 4 millió unciára emelkedett, de Portugália is vásárolt 3 ezer unciát és ezzel a jegybanki tartalékszint 12,3 millió unciára nőtt.

Az IMF adatai szerint az ukrán központi bank 90 ezer unciával 1,3 millió unciára csökkentette aranytartalékát.

A jegybankok aranytartalékainak az alakulása iránti figyelem azóta nőtt meg, hogy a központi bankok 2010-ben nettó aranyvásárlókká váltak, miután csaknem két évtizeden át nettó eladók voltak.

A jegybankok aranyvásárlásai vagy éppen eladásai jelentősen befolyásolják a nemesfém világpiaci árát. Tavaly áprilisban például arra a hírre, hogy a komoly pénzügyi válságban lévő Ciprus eladja kevesebb mint 15 tonna aranytartalékát, az arany azonnali ára 30 év óta a legnagyobb eséssel reagált.

A jegybankok 2012-ben 544,1 tonna aranyat vásároltak, 48 éve a legtöbbet, tavaly ez hároméves mélypontra, 368,6 tonnára csökkent.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Kína csendben a folyókon és tengereken is dominanciára tör

Kína csendben a folyókon és tengereken is dominanciára tör

Aki szagolt már bele balatoni komp vagy dunai szállodahajó kipufogófüstjébe, az tisztában van vele, hogy a vízi közlekedés kizöldítése nem csak a klímaváltozás, hanem az egyéb légszennyezés csökkentése szempontjából is fontos feladat. A töltőinfrastruktúra és az akkumulátortechnológia fejlődésének és áresésének köszönhetően kínai vállalatok vezetésével pedig meg is kezdődött a hajózás és a kikötők kibocsátáscsökkentése, ami ráadásul a jövedelmezőséget is előmozdítja. Míg korábban általános volt az az álláspont, hogy a teherhajók mérete miatt az akkumulátorok alkalmazása ezen a területen nem praktikus, most már nem az a kérdés, hogy működhet-e az elektromos teherszállítás, hanem az, hogy milyen gyorsan terjed el az azt támogató infrastruktúra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×