Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Takarékszövetkezetek: Az Ab-hez fordul a törvényszék

A Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul, mert álláspontja szerint alaptörvény-ellenes a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény, így annak megsemmisítését kéri.

A törvényszék bírája ezt pénteken jelentette be annak a pernek a tárgyalásán, amelyet az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) és egy magánszemély indított a magyar állam és társai ellen jogalkotással okozott kár megtérítésére.

A bíróság szerint a törvény több ponton sérti a tulajdonjogot, összeférhetetlen a tisztességes gazdasági versennyel, és beavatkozott a többségi magántulajdonban álló Takarékbank tagsági viszonyaiba, ezért szükséges az integrációs törvény megsemmisítése úgy, hogy az eredeti állapot helyreállítható legyen.

A bíró elrendelte az eljárás felfüggesztését, az Ab 90 napon belül dönt a törvényszék indítványáról.

A Fővárosi Törvényszék februárban ideiglenes intézkedés keretében végzésben megtiltotta a Magyar Posta Zrt. számára, hogy a tulajdonában levő Takarékbank Zrt. részvényeket az április 18-i tárgyalásig átruházza. A bíró elmondta: a törvényszék a továbbiakban is megtiltja, hogy a Magyar Posta a tulajdonában lévő Takarékbank Zrt. részvényeket bármely személyre átruházza. Ezen végzés ellen 15 napon belül lehet fellebbezni.

A bíróság továbbra sem engedélyezi a Takarékbank eladását, mert ha például 100 embernek eladják a részvényt, akkor minden egyes tárgyaláson tisztázni kellene, hogy kié a részvény, és például egy-egy költözés meghiúsítaná a peres eljárást. Ha azonban az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy az integrációs törvény összefér a tulajdonjog védelmével, a jogbiztonsággal és a tisztességes versennyel, akkor 90 napos késéssel megtörténhet a bank eladása. A bíróság szerint egy ilyen alkotmánybírósági döntés súlyos érdeksérelmet jelentene a teljes jogállamiságra nézve azzal, hogy bárki olyan tulajdonjogot szerezhetne, amit egy alkotmányos törvény esetén nem szerezhetne meg.

Bene Lajos hangsúlyozta, hogy ez a törvényszék véleménye, az ügyben azonban az Ab hivatott dönteni.

A bíró elmondta, hogy a törvényszék beszerezte a Petrovai György ügyvéd által előterjesztett alkotmányjogi panaszt, amely alapján az Ab eljárást folytat. Az ügy kiemelkedő bonyolultságát jelzi, hogy az Ab két ülésén sem határozott az indítványról. A törvényszék egyetért az ebben a panaszban foglalt kifogások többségével - emelte ki Bene Lajos.

Elmondta, a bíróság szerint nemcsak az alaptörvényben foglalt szerződési szabadságot sérti az integrációs törvény, hanem közvetlenül is összeférhetetlen az alaptörvény által védett tisztességes gazdasági versennyel. A bíróság szerint az állam nem avatkozhat be egyedi gazdasági szervezetek működésébe törvényi úton, mivel ez nem alkotmányos. "A befolyásszerzés e módjára volt már példa a magyar történelemben, azonban a polgári demokratikus hagyományoktól idegen" - fogalmazott.

Kifejtette: az állam csak akkor korlátozhat valamely alapjogot, ha egy másik alapvető jog, és a szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme másképpen nem érhető el. Itt a törvényszék álláspontja szerint nem állt fenn egyik eset sem.

Bene Lajos elmondta: a bíróság álláspontja szerint a pénzügyi intézmények tagsági viszonyaiba való állami beavatkozás megengedhetősége veszélyezteti a befektetések biztonságát, és az ezzel járó bizalomvesztés épp a bankszektor stabilitását ássa alá.

Lohn Balázs, a felperes Országos Takarékszövetkezeti Szövetség jogi képviselője a tárgyalás elején azzal egészítette ki a keresetet, hogy az eredeti kártérítési igénnyel összefüggésben ne csak vagyoni kártérítésre kötelezze a bíróság az alpereseket, hanem állítsa helyre az eredeti állapotot. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Posta úgy tudta megszerezni tőkeemeléssel a Takarékbank részvényeit, hogy a jogszabály kizárta azt, hogy az állam és a takarékszövetkezetek a jegyzési elsőbbségi jogot gyakorolni tudják.

Sonnevend Pál, az egyik alperes jogi képviselője elmondta: senki sem marasztalható el azért, mert jogkövető magatartást tanúsít. Amikor a felperes a posta és a Takarékbank vonatkozásában - a Takarékbankban történt tőkeemelés és részvényvásárlás kapcsán - a károkozás megállapítását és az eredeti állapot visszaállítását kéri, kifejezetten azon az alapon kíván igényt érvényesíteni, hogy az alperesek az irányadó és hatályos jogszabályok rendelkezései szerint jártak el.

Idézte a Fővárosi Ítélőtábla ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos végzését, amelyben kifejtették, hogy polgári ügyekben eljáró bíróság egy jogszabály jogellenességét még a valószínűség szintjén sem vizsgálhatja.

Lohn Balázs úgy vélte, hogy bár történtek átalakítások az integrációs törvény keretében, nincs olyan pont, amiben benne van, hogy a Magyar Posta ötöd áron szerez tulajdont a Takarékbankban. Miért van arra szükség, hogy a posta tulajdont szerezzen, majd azt néhány hónap múlva egy magángazdasági társaság megkapja - kérdezte a Magyar Takarék Zrt.-re utalva. A jogi képviselő hangsúlyozta: a szektor átalakítása nem történhet meg pár hónap alatt, vagyis az átrendezésnek ez a része nem magyarázható a szektor átalakításával.

Kende Tamás, szintén az egyik alperes jogi képviselője válaszában elmondta: szerinte nincs szükség további ideiglenes intézkedésre. Az integrációs törvény egy, az egész gazdasági szektort érintő, a szektor valamennyi szereplőjére vonatkozó jogszabály, amelynek átfogó és kiterjedt normatív tartalma van. Hozzáfűzte: nem tartozik a jogvitához, hogy Magyar Posta kinek adta el a Takarékbankban meglévő részesedését; ezt a felperes nem tette a per tárgyává, ez csak "hangulatkeltő" érvelés.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×