"Az akácot továbbra is ültetni fogjuk, ez komoly nemzetgazdasági érdekünk" - jelentette ki Kardeván Endre. Az EU illetékes bizottsága egy olyan szabályozást kíván megvalósítani, amelynek révén beleszólhat abba, milyen fák legyenek a hazai erdőkben, és milyeneket ültessenek.

"Semmi köze az uniónak ahhoz, hogy milyen fát hova ültetünk. Ezt nemzeti hatáskörben kell hagyni, azért lobbizunk, hogy az akác ne kerüljön föl a tiltólistára" - hangsúlyozta az agrárigazgatásért felelős államtitkár.

Ezek az uniós törekvések elfogadhatatlanok, mert a magyar tájhoz évszázadok óta hozzátartozó akácfák tiltására, kiirtására irányulnak, és ezt a kormány nem támogatja - ismertette a magyar álláspontot az Kardeván Endre.

"Magyarországon nagy területen van akácerdő, a hetedik legnagyobb akácmézexportőrök vagyunk, Európában pedig a másodikak" - emelte ki az államtitkár. Hozzátette: "most is komoly szabályozás van érvényben: erdőtervet kell készíteni, pontosan megvan, hova lehet akácerdőt telepíteni, hol lehet felújítani, és hol kell végleg kiirtani".

"Szigorúan szabályozottak a nemzeti és uniós támogatási lehetőségek is, szó sincs arról, hogy vadon bárki bárhova ülhet akácot. Egy holdnyi terület befásításához is engedélyeket és az erdészeti hatóság hozzájárulását kell kérni" - fűzte hozzá Kardeván Endre.

Az agrárigazgatásért felelős államtitkár úgy fogalmazott: "a környezetvédelmi biztos a vidékfejlesztési miniszter levele kapcsán jelezte, értik a problémánkat, intézkednek. Ismerve a brüsszeli gyorsaságot, fél éven belül nem lesz ebből rendelet. Résen leszünk, hogy ne kerüljön föl a listára az akác" - ígérte Kardeván Endre.

Janez Potocnik környezetvédelmi biztos szóvivője korábban az MTI-nek megerősítette, hogy a biztos megkapta Fazekas Sándor levelét, amelyben a vidékfejlesztési miniszter azt kérte, hogy az akácméz alapanyagát adó fehér akác ne kerüljön fel arra az uniós listára. Joe Hennon tudatta, hogy az erre vonatkozó rendelet számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely alapján a bizottság köteles figyelembe venni, hogy egy-egy faj mióta van jelen Európában és milyen gazdasági-társadalmi haszon származik belőle.

"Ezek a megfontolások szerves részét képezik majd annak az elemzésnek, amely alapján össze fog állni a lista" - ismertette a szóvivő.

Hennon azt is világossá tette, hogy abban az esetben, ha a fehér akác mégis rákerülne a listára, Magyarországnak elsősorban arról kellene gondoskodnia, hogy ne terjedjen tovább. Ez nem jelentené azt, hogy Magyarországnak teljes mértékben ki kellene irtania az akácosokat.

A bizottság tavaly szeptemberben ismertette javaslatát az úgynevezett nem őshonos özönfajok visszaszorítására, amelyek a brüsszeli testület szerint évente 12 milliárd euró értékű kárt okoznak az európai agráriumnak. A tiltólistára tett fajokat tilos lesz importálni, forgalomba hozni, felhasználni és szabadon engedni a környezetben.

A fehér akác Észak-Amerikából származik, Magyarországon Mária Terézia uralkodása idején, a XVIII. században kezdték telepíteni a homokos területek megkötésére.

Joe Hennon arra is rámutatott, hogy a bizottság olyan fajokról állít össze listát, amelyek uniós szinten is aggodalomra adnak okot. A listát a bizottság a tagállamokkal közösen, kockázatelemzés és tudományos bizonyítékok figyelembe vételével állítja össze - hangsúlyozta a szóvivő.