Szijjártó Péter hangsúlyozta: ha mind a 25 projekt sikeres lesz, akkor 7000 új munkahely jöhet létre.

Az új projektekről elmondta: azoknak a cégeknek a fele, amelyekkel a HITA tárgyalásokat folytat, már működtet Magyarországon termelő kapacitást, más cégek már működő szolgáltatóközpontjukat bővítenék, a cégek másik fele pedig első ízben települne ide.

Az érdeklődő cégeknek a kormány támogatási csomagokat állít össze, amely készpénztámogatást, fejlesztési adókedvezményt, munkahelyteremtési és képzési támogatást tartalmaz - fűzte hozzá.

Szijjártó Péter kifejtette: Magyarországon csaknem 80 szolgáltatóközpont működik, amelyek 30 ezer embernek adnak munkát. Az első szolgáltatóközpont 1991-ben nyílt az országban.

Kifejtette: a kormány lehetőségként tekint a válságra, amely után Magyarország még erősebb lehet, mint előtte volt. A kabinet azt a célt tűzte maga elé, hogy az ország Európai termelési központjává váljon, és ennek megfelelően kezdte el a reformokat. Átalakította az adórendszert: 16 százalékos egységes személyi jövedelemadó kulcsot vezetett be, amely azokat jutalmazza, akik többet dolgoznak, és több munkavállalót szeretnének alkalmazni. A felsőoktatási rendszert is átalakította a kabinet annak érdekében, hogy a végzettek jobban megfeleljenek a munkaerő-piaci elvárásoknak - emelte ki Szijjártó Péter.

Azok a vállalatok, amelyek azt látják, hogy a működési körülményeik javulnak, egy idő után úgy döntenek, hogy nemcsak termelésüket, hanem szolgáltatásai tevékenységüket is Magyarországra hozzák - mondta a államtitkár, hozzátéve, hogy Magyarország immár az európai szolgáltatóközpontok egyfajta központjává nőtte ki magát.

Szijjártó Péter szólt arról is, hogy a kormány a Magyarországon jelen lévő nagy termelő, szolgáltató cégekkel stratégiai együttműködési megállapodást köt; ezek a cégek azóta több mint 3700 munkahelyet teremtettek az országban.

Az államtitkár elmondta: a kormány az utóbbi években több kihívásnak is megfelelt. Az államadósság csökkenő pályára állt, a költségvetési hiány tartósan 3 százalék alatt maradt, így Magyarország kikerült az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól, ezenkívül pedig rekordot döntött tavaly a Magyarországra beáramló külföldi tőke mennyisége.

Kerekes György, a HITA elnökhelyettese a konferencia alkalmából tartott sajtóbeszélgetésen kiemelte: egyre több új megkeresés érkezik a hivatalhoz olyan cégektől, amelyek Magyarországon szeretnének szolgáltatóközpontot bővíteni vagy nyitni. Kifejtette, hogy a bővítés sokszor nemcsak a munkavállalói létszám emelését, hanem minőségi ugrást, új szolgáltatások kiszervezését is jelenti.

Ezt erősítette meg Tóth Vazul, a Deloitte Zrt. üzletviteli tanácsadási szolgáltatásokért felelős igazgatója is, aki szerint Közép-Európa jelentősége ismét nőtt a SSC-k szempontjából, Magyarország pedig jelentős fejlődési utat járt be az utóbbi több mint két évtizedben ezen a területen. Hozzáfűzte: most már humánerőforrás, IT vagy marketing feladatokat is támogatnak magyarországi szolgáltatóközpontokból, vagyis magasabb hozzáadott értékű tevékenységeket is.

Kerekes György hangsúlyozta, hogy körülbelül az utóbbi másfél évben láthatóan megnőtt az SSC-k érdeklődése Magyarország iránt, a HITA befektetési projektjeinek immár 20 százaléka SSC-kel kapcsolatos, míg korábban alacsonyabb volt ez az arány. A HITA elnökhelyettese kifejtette: ez a növekedés annak köszönhető, hogy már nemcsak európai, hanem például egyesült államokbeli cégek is belépnek a magyar piacra.