A maastrichti szerződés határozza meg a fenntartható államháztartási helyzetre vonatkozó követelményeket, eszerint ha a költségvetés hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát, illetve az államadósság a 60 százalékát, akkor indul túlzott deficiteljárás az adott ország ellen.

Ennek menete a következő: az unió illetékes szervei megállapítják a túlzott deficit fennállását, ajánlásokat készítenek a kiigazító lépésekre, illetve azok menetrendjére. Ha a tagország az ajánlásokkal gyökeresen ellentétes intézkedéseket hoz, akkor merülhet fel a szankció lehetősége, amely akár a GDP fél százalékára is rúghat, ami előbb egy nem kamatozó számlára kerül, majd ha nem lesz változás, akkor az EU alapjaiba kerülhet.

Magyarország 2004 óta áll túlzott deficiteljárás alatt, szankció eddig ugyan nem lépett életbe, de egyszer már felmerült, akkor mintegy 495 millió euró felfüggesztését javasolták a Kohéziós Alap forrásaiból.

Mindenesetre, ha Magyarország kikerülne a túlzott deficiteljárás alól, akkor Brüsszel már nem ellenőrizné annyira szigorúan a magyar gazdasági kormányzást, és komoly gazdaságpolitikai sikert jelentene a kormánynak.

A mostani Ecofin tanácskozás lehetőséget ad a magyar nemzetgazdasági miniszternek, hogy meggyőzze az uniós pénzügyminisztereket a múlt héten általa bejelentett intézkedések elégségességéről, arról, hogy idén, és jövőre is 3 százalék alatt tartható a hiány mértéke. A következő lépés a május végi Európai Bizottsági döntés, amely az Ecofinnek az eljárás fenntartását, vagy megszüntetését javasolhatja. Az Ecofin pedig június 21-én dönthet a bizottsági ajánlás alapján. Várhatóan addig is sűrű egyeztetések lesznek a magyar kormány a brüsszeli diplomaták között.