Idén és jövőre sem megy Magyarországon a GDP-arányosan 3 százalékos szint alá az államháztartás hiánya az Európai Bizottság pénteken közzétett tavaszi gazdasági előrejelzése szerint. A kormány a következő napokban új intézkedésekkel még bebiztosíthatja a deficiteljárás leállítását.

Bár kedvező irányú elmozdulást mutat az Európai Bizottság pénteken közzétett makrogazdasági előrejelzése az eddigi legutolsó, február végi prognózishoz képest, a testület a jelenleg rendelkezésére álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy sem 2013-ban, sem pedig 2014-ben nem lesz alacsonyabb a magyar államháztartás hiánya a referenciaértéknek számító GDP-arányosan 3 százaléknál.

A Bizottság várakozásai szerint 2013-ban 3 százalék, 2014-ben pedig 3,3 százalék lesz az államháztartás hiánya Magyarországon, miközben a 2012-es deficit 1,9 százalék volt.

A magyar kormány által áprilisban benyújtott, aktualizált konvergencia-program ehhez képest idén és jövőre is 2,7 százalékos hiánnyal számolt.

A bizottsági és magyar előrejelzések közötti néhány tizedszázalékos eltérés ellenére Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos továbbra is lehetőséget lát arra, hogy május 29-én a túlzott mértékű hiány miatt még 2004 nyarán indult eljárás megszüntethető lesz Magyarországgal szemben. Ennek azonban a biztos szerint az az előfeltétele, hogy a kormány új egyenlegjavító intézkedéseket jelentsen be.

Egy nevének elhallgatását kérő bizottsági forrás ennél is kategorikusabban fogalmazott - írja a BruxInfo. A kormánynak "most", késlekedés nélkül döntenie kell a pótlólagos kiigazításról, ha azt akarja, hogy az Európai Bizottság május 29-én javaslatot tegyen a deficiteljárás megszüntetésére. Az illetékes szerint nincs túl nagy különbség Brüsszel és a kormány számai között, és a kormánynak már tényleg csak az utolsó métereket kell megtennie céljának eléréséhez.

A BruxInfo forrásai egyértelművé tették, hogy a kormánynak elegendő a nominális célokat teljesíteni, vagyis 2012 után 2013-ban és 2014-ben is meggyőző garanciákat adni arra, hogy a szabályok által előírt GDP-arányosan 3 százalékos szint alatt marad az államháztartási hiány. Ezt a Bizottság a nyilatkozó szerint azért nem látja még biztosítottnak, mert bizonytalannak látja, hogy az eddig bejelentett intézkedések valóban hozzák a várt bevételeket. Ez a megjegyzés megfigyelők szerint elsősorban az elektronikus útdíj-rendszer bevezetésére és a pénztárgépek NAV-hoz való bekötésére vonatkozik.

A kormánynak a hátralevő napokban arra sem kell túlságosan nagy figyelmet fordítania, hogy az intézkedések strukturálisan javítsanak az egyenlegen (ez nem elvárás a megszüntetésről szóló döntés esetén), bár az nem egészen világos, hogy egyszeri lépéseket is elfogadna Brüsszel. A Bizottság ugyanakkor jelek szerint kész félretenni a magyar kiigazítás minőségével kapcsolatos aggodalmait, legalábbis ez önmagában nem akadályozhatja majd meg az eljárás megszüntetését - olvasható a portálon.

Olli Rehn pénteken elmondta, hogy Lettország, Litvánia és Románia esetében több mint valószínű, hogy a Bizottság az eljárás megszüntetését javasolja majd május 29-én. Ezt továbbra is lehetségesnek nevezte Olaszország és Magyarország esetében, "feltéve, hogy a költségvetési fenntarthatóság pályáján marad a két ország". Másik két korábbi jelöltnek, Belgiumnak és Lengyelországnak még várnia kell a "felmentő ítéletre".

Brüsszel már korábban világossá tette, hogy a hazánkkal szemben 2004 júliusa folyó deficiteljárás megszüntetéséhez a 2013-as és a 2014-es hiánynak is biztosan a 3 százalékos küszöbérték alatt kell lennie.

Brüsszel egyébként optimistább az idei növekedési kilátásokat illetően: február végén még 0,1 százalékos recessziót jósolt, most ezt 0,2 százalékos szerény növekedésre módosította. 2014-re 1,4 százalékos bővüléssel számol a Bizottság.