2012 első felében a magyar gazdaság teljesítménye 1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Az első negyedévhez mérve a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent a szezonálisan kiigazított adatok szerint. A mezőgazdaság 4,4 százalékkal csökkent, míg az ipar 0,2 százalékkal nőtt. Az építőipar 2,3, a szolgáltatások pedig összesen 0,1 százalékkal mérséklődött. A háztartások fogyasztási kiadása 0,1 százalékkal lett alacsonyabb. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 1,8 százalékkal csökkentek. A közösségi fogyasztás 0,3 százalékkal, a végső fogyasztás 1,0 százalékkal csökkent. Az export 0,1 százalékkal, míg az import 1,2 százalékkal kisebb lett.

Éves összehasonlításban a nemzetgazdasági ágak többségének a teljesítménye stagnált. Míg az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág bruttó hozzáadott értéke 4,5 százalékkal növekedett, addig a mezőgazdaságé és az építőiparé jelentősen, rendre 10,4 és 10,7 százalékkal visszaesett. A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 1 százalékponttal vetette vissza a GDP növekedési ütemét a második negyedévben.

A mezőgazdaság teljesítményének hanyatlásában szerepet játszott az előző évi magas bázis, amely 30 százalékot közelítő növekedést jelentett. A mezőgazdaság és az építőipar jelentős hanyatlása csekély súlyuk ellenére 0,4, illetve 0,3 százalékponttal részesedett a GDP 1,3 százalékos második negyedévi csökkenéséből.

Az elmúlt két év növekedésének hajtóerejét jelentő exportorientált feldolgozóipar bővülése az elmúlt negyedévben megtorpant, az első negyedévi szerény 0,3 és a tavaly egész évi 7,0 százalékos növekedés után 0,1 százalékkal csökkent. A feldolgozóiparon belül egyre nagyobb súllyal rendelkező járműgyártás területén továbbra is erős növekedést, míg a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártásában továbbra is jelentős visszaesést mért a KSH, elsősorban a hazai gyártású híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek keresletének mérséklődése miatt. Az ipar összességében 0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP visszaeséséhez.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,2 százalékkal csökkent, így 0,1 százalékponttal rontották a GDP alakulását. Legnagyobb mértékben a pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye csökkent (-1,7 százalékkal). Ebben a negyedévben is tovább folytatódott a bankok nettó hitelállományának csökkenése: az ügyfelek több hitelt törlesztettek, mint amennyi új hitelt folyósítottak számukra. Továbbá jelentős volt a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések számának csökkenése, ami ezen módozatból történő intenzív lakossági pénzkivonásra vezetett - közölte a KSH.

A szállítás, raktározás ágazat teljesítménye 0,4 százalékkal esett vissza az ipar teljesítményével összhangban. Az információ, kommunikáció szektor 4,5 százalékos növekedését a távközlés és az információ-technológiai szolgáltatások bővülésével magyarázta a hivatal.

A felhasználási oldalon az első negyedévi 0,7 százalékról 1,6 százalékosra gyorsult a háztartások fogyasztásának csökkenése.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 7,8 százalékkal esett vissza, míg a közösségi fogyasztás 2,9 százalékkal csökkent. A természetbeni juttatások közül jelentősen csökkent a gyógyszertámogatások és a közlekedési támogatások volumene.

A bruttó felhalmozás 9,5, ezen belül az állóeszköz felhalmozás 4,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, így 1,8 százalékponttal csökkentette a GDP-t. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege ugyanakkor 1,8 százalékponttal mérsékelte a GDP csökkenését. Így a végső fogyasztás 1,8 százalékos csökkenése okozta a második negyedévi 1,3 százalékos GDP-csökkenést.

Az építési beruházások továbbra is jelentősen, a gép- és berendezés-beruházások kismértékben elmaradtak az egy évvel korábbitól mértéktől. Az ágazatokat tekintve a feldolgozóipar beruházásai - az előző évi kiemelkedő növekedés után - csökkentek a második negyedévben, ezért a tavalyi évvel ellentétben nem tudták mérsékelni a nemzetgazdasági szinten bekövetkezett visszaesést.

A külkereskedelmi forgalomban, folyó áron kiemelkedően magas, 651 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 2,1, az import 0,2 százalékkal növekedett. Az áruforgalom kivitele 3,3, behozatala 0,1 százalékkal, a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 3,7 százalékkal csökkent, míg az importja 0,5 százalékkal nőtt.