Uniós források megerősítették, hogy az Európai Központi Bank mellett a Bizottságnak is "nagyon erős kétségei vannak" azzal összefüggésben, hogy megfelel-e az uniós jogszabályoknak a Magyar Nemzeti Bank egyes műveleteire is kiterjesztett illeték. Az erről szóló döntést még nem hozta meg a biztosi testület, de értesülések szerint minden jel arra mutat, hogy - ha addig nem lesz változás, akkor - ezt meg fogja tenni Brüsszel.

Szeptember 27-én jelentheti be az Európai Bizottság, hogy megindítja a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a pénzügyi tranzakciós illeték miatt - tájékoztatták a BruxInfót uniós források. Bár erről még nem döntött hivatalosan a testület, de "ha addig nem történik jelentős változás Magyarországon, és marad az erről szóló jogszabály a jelenlegi formájában, akkor a szeptember végi szokásos eljárási csomagban helyet kap a magyar adónem is".

Az Európai Bizottság minden hónap utolsó csütörtökén csomagban jelenti be, hogy mely országok ellen milyen ügyekben indít meg, vagy éppen szüntet meg eljárásokat. Kötelezettségszegési eljárást akkor indít Brüsszel, ha kellő mennyiségű jogi érvet gyűjtött össze annak alátámasztására, hogy egy tagállami törvény vagy rendelet szembemegy az uniós jogszabályokkal.

Hasonló a helyzet a sokat kritizált pénzügyi tranzakciós illeték kapcsán is, amelyet a kezdeti tervek után egyebek mellett a Magyar Nemzeti Bank egyes műveleteire is kiterjesztett a parlament. A 2013. január 1-jén hatályba lépő törvény szerint mások mellett illeték terheli a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapírok kibocsátását, továbbá az egynapos és a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betétlekötést is.

Brüsszeli források úgy tájékoztatták a BruxInfót, hogy "nagyon erős kételyei vannak a testületnek azzal összefüggésben, hogy az illeték megfelel-e az európai uniós jogszabályoknak", ha pedig semmi nem változik, akkor a Bizottság szeptember végén elküldheti a kormánynak az eljárást megindító felszólító levelet.

Az Alapszerződés szerint ezt követően legfeljebb két hónapot adhat a Bizottság a kormánynak a válaszra (az aggályok tisztázására), jóllehet, a közelmúltban a magyar ügyekben többször is csak 30 napot adott Brüsszel a válaszra az ügy sürgősségét és súlyosságát hangoztatva.

Ha a válasz nem megnyugtató az Európai Bizottság számára, akkor indoklással ellátott véleményt küldhet, a második szakaszba léptetve ezzel az eljárást. Ha erre sem válaszol megnyugtatóan a kabinet, akkor az Európai Bíróság dönthet az illeték jogosságáról. Adott esetben pénzbüntetésre is kötelezheti az Európai Unió Magyarországot.

Kérdés, hogy a kabinet kitart-e az adó mellett, tekintve, hogy július végén már az Európai Központi Bank is jelezte, hogy a jegybank működésének függetlenségét csorbíthatja, hogy a kormány kiterjeszti az illetéket az MNB egyes műveleteire is. A frankfurti székhelyű pénzintézet jelezte, hogy a rendelkezés csökkentheti a monetáris politikai eszközök szabad megválasztásának lehetőségét azzal, hogy pluszköltségeket ró egyes eszközökre.

Emellett az EKB szerint az illeték csökkenti a magyar monetáris politikai átviteli mechanizmust, és a jegybank saját forrásait, amely végső soron nehezíti azon feladatok teljesítését, amelyeket az MNB-nek az Központi Bankok Európai Rendszerében (KBER) kell végrehajtania.

Az Európai Központi Bank egyebek mellett jelezte azt is, hogy a kormány nem konzultált vele megfelelően a törvényről, holott azt kellő időben meg kellett volna tennie, mivel a jogszabály a jegybank működését is érinti - számol be a BruxInfo.