Április végén, az Orbán-Barroso találkozó előtti ideges piaci környezetben az országkockázati mutató 600 bázispontig emelkedett, majd a brüsszeli fordulat hatására átmenetileg 500 bázispont alá is beesett.

Azóta a forint gyengülésével, illetve az állampapír hozamok emelkedésével párhuzamosan a CDS-felárunk is fokozatosan emelkedett. A forintpiacon már két hét után "elfelejtették" a brüsszeli fordulatot, a külföldiek ismét kezdtek a forint gyengülésére számító pozíciók felé fordulni.

A forint gyengülésével párhuzamosan az államcsőd piacon árazott kockázata leginkább amiatt nő, mert az MNB-törvény körüli magyar kormányzati huzavona miatt bizonytalan a pénzügyi tartalékot jelentő EU/IMF hitelmegállapodás megkötése, illetve annak időzítése.

Ez pedig alapvetően rányomja a bélyegét a magyar állam fizetőképességének megítélésére még akkor is, ha annak jelenlegi pénzügyi helyzete ezt nem feltétlenül indokolja. A piacok azonban sokkal inkább a jövőre koncentrálnak, ami részben az igen negatív nemzetközi piaci környezet mellett sajnos nem pozitív.

A magyar állam jelenleg legalább 7 milliárd eurónyi (forintban és devizában fennálló) különböző likviditású pénzügyi tartalékkal bír. A jegybank április végi adatai szerint a kormányzati betét az MNB-nél 1863 milliárd forintot tett ki (forint és devizaalapon együtt), ezen felül pedig szükség esetén az állam számolhat a nyugdíjpénztáraktól kapott vagyon még nem értékesített részével (február végi adat: 720 mrd Ft), illetve az állam által a Molban tartott 21%-os pakett eladásából befolyó összeggel is.

A 630 bázispontos magyar CDS-felár azt jelenti, hogy a magyar állam következő 5 évre vonatkozó kumulált csődvalószínűsége mintegy 35%-os. Ez egyébként a szűkebb értelemben vett régiónkban továbbra is a legmagasabbnak számít.