A hét második felében várhatóan helyenként napközben is csak -5, -10 Celsius-fok lesz, pénteken pedig több napos havazás veheti kezdetét, a megerősödő szél péntektől hófúvásokat is okozhat. A hideg a hétvégén és a jövő hét elején is megmarad, éjszakánként akár -17 fok alá is csökkenhet a hőmérséklet.
A hideg idő hatására jelentősen megnőhet a gázfogyasztás, a Földgázszállító Zrt. (FGSZ) az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzései alapján úgy számol, a napi fogyasztás a 60-70 millió köbmétert is elérheti. Ez csak idei téli adatokhoz képest számít kiemelkedőnek, az eddigi enyhe időjárás ugyanis átlag alatti gázfogyasztást hozott. A napi fogyasztás ebben a fűtési szezonban 41 millió köbméter körül alakult, ami a téli átlagnál körülbelül 10 százalékkal kevesebb.
A korábbi évek tapasztalata alapján elmondható, hogy egy átlagos téli napon, -2/-4 fokos napi átlaghőmérséklet mellett általában 65-75 millió köbméter földgáz szokott fogyni az országban. Az időjárás egy fokos változása körülbelül 1,5-2 millió köbméter gázfogyasztás-változást jelent.
A tavalyi tél fogyasztási rekordja 68,7 millió köbméter volt, míg a valaha mért legmagasabb napi fogyasztást 2006. január 23-án jegyezték fel, -12,8 fokos átlaghőmérséklet mellett 90 millió köbméter gázt használtak.
A Pénzcentrum.hu tippjei arra, hogyan lehet okosan fűteni a leghidegebb napokon is:
1. A nagyon hideg téli napokon nem szabad teljesen leállítani a fűtést, mert a nagyon lehűlt helyiségek felfűtése sok időt és energiát vesz igénybe. Érdemes úgynevezett temperáló fűtést alkalmazni akkor, ha nem tartózkodunk a lakásban. Fontos az is, hogy a lakás különböző helyiségeit - a tényleges használat idejére - mindig csak a rendeltetésüknek megfelelő hőmérsékletre fűtsük. A központi vagy cirkófűtésű lakásokban ezt úgy tudjuk megoldani, ha az egymástól eltérő hőmérsékletigényű helyiségek hőszabályozására a radiátorokhoz termosztatikus szabályozószelepeket építtetünk be. A gyújtóláng átlagosan havi 10 köbméter gázt használ el, ezért a nem folyamatos üzemű készülékeknél a gyújtólángot éjszakára zárjuk el.
2. Még a leghidegebb napokon is nagyon fontos, hogy rendszeresen szellőztessünk, hiszen a lakásban megrekedő és elhasználódott levegő is növeli az ilyenkor egyébként sem ritka megbetegedések számát - igaz, ilyenkor a télen megszokottnál pár perccel rövidebb is lehet a szellőztetés. A nagyra kitárt ablakkal történő 4-7 percig tartó szellőztetés sokkal költségkímélőbb, mintha huzamosabb ideig, résnyire nyitva hagynánk azt. Ennyi idő alatt kicserélődik a levegő a helyiségben, viszont a falak és a bútorok nem hűlnek át, megőrzik a lakás melegét. Ilyenkor csavarjuk lejjebb a fűtést, hiszen a radiátorra áramló hideg anélkül fokozza annak teljesítményét, hogy több energiát használna. Szellőztetéskor az ablak alatti konvektort takarékra kell állítani, hogy ne kerüljön égéstermék a lakásba.
3. A burkolattal bevont fűtőtest légáramlását biztosító nyílásaira fordítsunk fokozott figyelmet, ezek a nyílások mindig legyenek szabadok. A fűtőtestet ne pakoljuk körül például bútorokkal, mert ez akadályozza a hő szabad áramlását. Az sem szerencsés, ha egy földig érő, nehéz szövetből készült függöny lóg a fűtőtest előtt, de fontos a rendszeres és alapos portörlés is. A radiátoron vastagon álló por is csökkenti a hő hatékonyságát.
4. Olyan, házilag könnyen kivitelezhető módszerekkel is spórolni lehet, mint az ablak, ajtó köré ragasztható öntapadós szigetelőcsík vagy a radiátor mögé tehető hőtükörfólia. Maximum néhány ezer forintba kerül a huzatfogó párna, amit az ablakpárkányra, vagy a teraszajtó alá tehetsz: alkalmazásával csökken a huzat és érezhetően melegebb lesz a lakásban.
5. Jelentős megtakarítás érhető el a nyílászárók résveszteségeinek csökkentésével. A behúzott függöny, a lehúzott redőny és a bezárt spaletta is segíthet a meleg szobában tartásában, azonban a déli, napsütéses órákra hagyjuk beengedni a természetes fényt a lakásba, mert az is melegíthet. Éjszakára mindenképp megéri lehúzni a redőnyöket, bezárni a spalettákat.
6. Megfelelő komfortérzet nemcsak a léghőmérséklet növelésével érhető el. 20 fokos hőmérsékleten, 60 százalékos páratartalom esetén a melegérzet ugyanolyan, mintha 40 százalék páratartalom mellett 22 fok lenne.
+1. Bár az elképesztő hideg nem tesz túl jót a családok pénztárcájának, ugyanakkor mindenképp eszünkbe juttatja a tényt, hogy ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40 százalékát épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a fűtés és hűtés számlájára írható. A háztartások energiafelhasználásának megközelítőleg 80 százaléka hőcélú felhasználás (fűtés, használati melegvíz, illetve főzés), ugyanakkor a nagyjából 4,3 millió lakást kitevő állomány 70 százaléka nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek.
Sokatmondó adat, hogy ma még egy azonos alapterületű budapesti lakás fűtési energia-felhasználása duplája egy hasonló bécsi lakásénak. Magyarország az EU 27 országából az unió átlagához viszonyított, az éghajlati különbségekkel korrigált lakossági energiafogyasztás tekintetében a tíz legmagasabb között van. Az energiahatékonyság javításának tehát kiemelt részét kell, hogy képezzék az épületenergetikai fejlesztések. Ezen belül elsősorban szigetelésre, nyilászárócserére, valamint fűtéskorszerűsítésre, s a megújúló energia felhasználására kell törekedni. Kutatások szerint épülettípusonként ezek különböző mértékű alkalmazásával akár 60 százalékos megtakarítást is el lehet érni.
Bejelentést tett Robert Fico állapotáról a miniszterelnök-helyettes