A végtörlesztésnél a bankok, az eddigi árfolyamrögzítésnél pedig a devizaadósok számára kedvezőbb - legalább ennyi már most megállapítható arról a megállapodásról, amelyet tegnap írt alá a kormány és a Bankszövetség, és írásban is megjelent a kormány honlapján.

Utóbbi alapján már viszonylag pontos képet kapunk a csomagról, mely az alábbi fő elemeket tartalmazza:

1. Kedvezményes árfolyamrögzítés bevezetése a jól, vagy csak kis késéssel fizető deviza jelzáloghitelesek számára;
2. A már szeptember 30-án 90 napon túli késedelembe esett adósok hitelének forintosítása, és tartozásuk 25 százalékának elengedése;
3. A jelenleg is zajló végtörlesztéssel kapcsolatos szabályok szigorítása;
4. A növekedést elősegíteni hivatott intézkedések a kormány és a bankok között.

Kedvezményes árfolyamrögzítés

A megállapodás legrövidebb része, de a legtöbb jelenlegi devizahitelest érinti. Az augusztus 12-e óta már érvényben lévő árfolyamrögzítés szabályait alkalmaznák, vagyis a rögzítés ideje alatt az ügyfél rögzített, 180-as frank-, 250-es euró-, illetve két forintos jenárfolyam mellett fizetné a törlesztő-részletét.

A különbség az, hogy ez nem 2014, hanem 2016 végéig szólna, de ami még ennél is fontosabb, hogy az időközben ki nem fizetett (vagyis a rögzített árfolyam feletti) összegnek csak a tőketörlesztéssel arányos része halmozódna egy új gyűjtőszámlán, a kamattörlesztést (a devizahitel rögzített árfolyam feletti részéből származót és nem a gyűjtőszámláét) a bank és az állam fele-fele arányban elengedné.

Annál nagyobb az elengedett összeg, minél nagyobb egy devizahitel törlesztő-részletén belül a kamattörlesztés aránya, ami (normál, annuitásos hiteleknél) a teljes futamidőtől, a futamidőből már eltelt idő hosszától és a hiteldíjtól függ, az idő múlásával pedig folyamatosan csökken.

A hiteladós rögzített árfolyam feletti tartozását tehát ugyanolyan arányban vállalja át együttes erővel a bank és az állam, amekkora a kamattörlesztés aránya ezen időszak alatt a teljes törlesztő-részleten belül. Mivel a devizahitelek többségét 3-5 éve vették fel, jellemzően 15-20 évre, a kamattörlesztés általában közel kétharmados arányt képvisel a következő években a teljes törlesztő-részleten belül, így az öt év alatt ki nem fizetett összegnek is nagyjából ekkora részét vállalják át az adósoktól.

Tanácsadó legyen a talpán, aki minden, hozzá forduló ügyfél esetében kiszámolja az így kapott törlesztő-részletet.

A késedelmes hitelek forintosítása és 25 százalékos tartozás-elengedése

A szeptember 30-án a minimálbér összegét elérő mértékű, és 90 napot meghaladó késedelembe esettek deviza jelzáloghitelét a 2012. március 15-e és április 15-e közötti irányadó középárfolyamok átlagán forintra váltják, majd a konverziót követően a tartozás 25 százalékát elengedik.

Az MNB adatai szerint a potenciálisan érintett (90 napon túl késedelmes) deviza jelzáloghitel-állomány összege 598 milliárd forint, úgy tudni azonban, hogy az állomány fele nem lesz jogosult erre a lehetőségre, mert ingatlanjuk forgalmi értéke a devizahitel-szerződés megkötésekor meghaladta a megállapodásban rögzített 20 millió forintot. Így összesen 300 milliárd forintnyi állományról lehet szó, ráadásul a forintosításra vonatkozó kérelmüket csak akkor fogadják el, ha március 15-éig igazolják, hogy a késedelembe esést a fizetőképesség jelentős romlása okozta.

Az ezt igazolók bizonyos feltételek mellett állami kamattámogatást is igénybe vehetnek, a Nemzeti Eszközkezelő pedig vállalja, hogy 2014 végéig a tervezett 5 ezer helyett 25 ezer lakást vásárol.

A maximum 300 milliárd forintnyi hitelkövetelés 25 százalékának elengedése legfeljebb 75 milliárd forintos veszteséget jelent jövőre a bankszektor számára, ugyanakkor az ügyfelek egy része esetében a fizetőképesség helyreállása esetén a céltartalékok esetleges visszaírásának köszönhetően a nettó hatás ennél kisebb lehet. Az állam a Nemzeti Eszközkezelő lakás vásárlásainak megötszörözésével öt év alatt becsléseink szerint 25 milliárd forintos terhet vállalhat, míg a kamattámogatás évente maximum 7 milliárd, öt év alatt 35 milliárd forint lehet. A jelenleg is zajló végtörlesztéssel kapcsolatos szabályok szigorítása

A kormány a bankok javaslatait megfogadva igyekszik mérsékelni a végtörlesztés negatív hatásait. Ezek költséghatása nehezen számszerűsíthető, mindenesetre a bankok egyelőre még mindig kiszámíthatatlan végtörlesztési veszteségeit mérsékelhetik:

- a végtörlesztési igényt a bank visszautasíthatja, ha az ügyfél 2012. január 30-ig nem tudja bemutatni, hogy a végtörlesztéshez elengedő összegű, más hitelintézet által kiállított kötelező érvényű hitelígérvénnyel vagy megfelelő pénzfedezettel rendelkezik;

- leírható az idei bankadóból a végtörlesztésből származó veszteségek 30 százaléka. Amennyiben a bankok végtörlesztési vesztesége eléri a november végi 90,5 milliárd forintos érték kétszeresét, akkor ez a tétel a bankoknak közel 54 milliárdos bankadó-visszatérítést jelenthet;

- a jövőbeni juttatások terhére megelőlegezett kifizetés nem, csak munkáltatói kölcsön nyújtható a végtörlesztéshez, mértéke az eltartott kiskorú gyermekek számától függ. A végtörlesztéshez nyújtott vissza nem térítendő támogatást pedig legkésőbb 2011. december 31-ig folyósítani kell.

Növekedési Paktum

Eszerint:

- 2013-tól a bankadó mértéke 50 százalékkal csökken. 2014-től az EU jogrendjében elfogadott bankadónak megfelelő (kérdés, mekkora összegű) bankadó lesz érvényben. A felére csökkentett bankadó közel 65 milliárd forinttal alacsonyabb terhet jelent a bankok, és ugyanekkora bevételkiesést az állam számára.
- A Bankszövetség 2012. január végéig kidolgoz egy, a pénzügyi közvetítőrendszer szerepvállalását a gazdasági növekedés szempontjából pontosan bemutató javaslatot, amiről a felek február végéig megállapodnak.
- Az a bank, amely 2012. szeptember 30-ig növeli, az állománynövekedés forintban elszámolt ellenértékét levonhatja a 2012. évi bankadó alapjából azzal, hogy az állománynövekedés bázisát a 2011. szeptember 30-án fennálló állomány 95 százaléka jelenti. Hasonló ösztönzés lép életbe a lakásfedezetű és az EU-s támogatásokra vonatkozó hitelekre is, a fentiekkel összességében érvényesített levonás azonban nem haladhatja meg a különadó 30 százalékát. A fentiek hatása ugyanakkor nem számszerűsíthető, lévén, hogy a bankok hitelkihelyezései szempontjából sokkal több a negatív tényező, ami jelentősen háttérbe szoríthatja a fenti, ösztönző hatást.

Konklúzió

A Bankszövetség és a kormány megállapodásának legnagyobb erénye, hogy intenzív párbeszéd indult meg a két fél között, és öt év alatt a jól fizető adósok terhei a jelenleginél jóval mérsékeltebbek lehetnek. Ez a bankrendszer hiteleinek minőségére és némileg a belső keresletre is pozitív hatással lehet.

A bankok által vállalt veszteség ugyanakkor visszafogja a hitelkihelyezéseket, igaz, időben jóval inkább szétporlasztott módon, mint a végtörlesztés. A bankszektor fenti csomagból származó tehervállalásának maximuma becslések szerint a Matolcsy György által említett 600 milliárd forinttal szemben közel 200 milliárd forint, ha figyelembe vesszük a végtörlesztési veszteségek 30 százalékos levonhatóságát, a bankadó már korábban ismert felezésével azonban nem számolunk.

Az állam költsége a kedvezményes árfolyamrögzítésben való részvétele, a Nemzeti Eszközkezelő tevékenységének kibővítése, a kamattámogatásban való részvétele és egyes tételek bankadóból való levonhatósága miatt ennél akár másfélszer nagyobb is lehet, ami viszont szinte megfelel a kormány 300 milliárd forintos becslésének - írja a Portfolio.hu.