A nemzeti vagyonról szóló törvény elvi alapját az Alaptörvényben meghatározott, a nemzeti vagyonra vonatkozó előírások képezik - mutat rá a javaslat. Az Alaptörvény ugyanis kinyilvánítja, hogy az állam és a helyi önkormányzatok vagyona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit pedig sarkalatos törvény határozza majd meg.

Az Alaptörvény rögzíti azt is, hogy az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének körét, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait és feltételeit szintén sarkalatos törvény rögzíti.

A készülő törvény a nemzeti vagyon elsődleges rendeltetéseként a közfeladatok ellátásának biztosítását határozza meg. A nemzeti vagyon körén belül négy kategóriát hoztak létre a törvényalkotók az Alaptörvény elveinek alkalmazásával.

A legszigorúbban védett nemzeti vagyoni kör a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon meghatározása, ami forgalomképtelenséget jelent, azaz teljes elidegenítési és terhelési tilalmat, valamint a dologi jog, vagy osztott tulajdon létesítésének tilalmát is. Ezen vagyonelemek körét taxatíve határozza meg a törvény. Az állam és önkormányzatok kizárólagos tulajdona fő szabályként kizárólag koncesszió útján hasznosítható.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon státusza a törvénytervezetben "a második védelmi vonalat képezi". Ez megegyezik a forgalomképtelen vagyontárgyakkal abban a tekintetben, hogy ezek a vagyonelemek sem idegeníthetők el, nem terhelhetőek meg. A hasznosításuk szabályozása azonban kevésbé szigorú, fő szabályként nem koncesszióköteles a hasznosításuk, lehet például vagyonkezelés, bérlet, haszonbérlet.

A nemzeti vagyon harmadik kategóriája a korlátozottan forgalomképes vagyoni kör. Az ide tartozó vagyonelemek eladhatók, megterhelhetők, de csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint. Ez általában valamilyen hatóság vagy egyéb szerv előzetes jóváhagyását jelenti. A szóban forgó kategóriába tartozó vagyonelemek nagy számosságára miatt ezt a kategóriát csak definíció szintjén említi meg a törvény.

A negyedik vagyoni csoportba az üzleti vagyon tartozik, amely engedély nélkül elidegeníthető, hasznosítható, így a piaci forgalom része.

A nemzeti vagyonnal való rendelkezésnek, a vagyon kezelésének és hasznosításának a közérdeket kell szolgálnia, a vele való gazdálkodás célja a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és hasznosítása, a jövő nemzedéke szükségleteinek figyelembe vételével.

A nemzeti vagyonnal állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen kötelesek gazdálkodni a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.

A nemzeti vagyon nyilvántartása, az átláthatóság - a transzparencia - biztosítása a társadalmi elvárásokra tekintettel kerül szabályozásra a készülő törvényben.

Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodással kapcsolatos kritériumokat, az eredményesség, hatékonyság követelményét a törvény általános elvárásként fogalmazza meg.

Így például csak ebben az esetben teszi lehetővé a törvény a nemzeti vagyon térítésmentes használatát, ha egy adott vagyonelem közfeladathoz kapcsolódik. Emellett a javaslat meghatározza azt a személyi kört, akinek a nemzeti vagyon vagyonkezelésbe adható.

A törvényjavaslat a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás körében minden esetre kiterjedően - használat, hasznosítás, értékesítés - megfogalmazza az off-shore tilalmát az átlátható szervezetekre történő hivatkozással.

A törvényjavaslatban az Alaptörvény előírásának megfelelően a törvényben taxatíve - tételesen - kerül felsorolásra az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeinek köre, e tevékenységek gyakorlásának joga fő szabályként - a külön törvény szerinti - koncessziós szerződés alapján engedhető át.

A nemzeti vagyon tulajdonjogának értékarányos átruházása általános lehetősége mellett a törvény rögzíti, hogy a vagyon tulajdonjoga térítésmentesen átruházható a közfeladatok ellátójára az állam és a helyi önkormányzat között. A készülő törvény új elemként bevezeti az állam elővásárlási jogát az önkormányzati ingatlanok értékesítése során.

A javaslat felsorolja azokat az ágazati törvényeket, amelyek a nemzeti vagyon körén belüli egyes vagyontípusokra vonatkozó speciális szabályokat tartalmazzák.