Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson

Húsz százalékra emelik a gyógyszergyártók különadóját

A gyártók extraprofitjának mérséklését jelenti, hogy 20 százalékra emeljük a gyógyszergyártók támogatott forgalma után fizetendő különadót - jelentette be a mai kormányülést követő sajtótájékoztatón Szócska Miklós egészségügyi államtitkár.

Nagy Anna kormányszóvivő és Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a kormányülést követő sajtótájékoztatón a gyógyszertámogatási rendszer átalakításának tervét mutatta be. A kormány elfogadta gyógyszertámogatási rendszer átalakítását célzó javaslatot és a parlament elé terjeszti - közölte az államtitkár.

Szócska Miklós hangsúlyozta, hogy tartani kell az idei 343 milliárd forintos gyógyszerkasszát és ezt célozza a most elfogadott akcióterv. A Széll Kálmán-tervben szereplő megtakarítás és a 2011-es kassza tartása két külön dolog - emelte ki az egészségügyi államtitkár, aki a a sajtótájékoztatón több konkrét, az előzetesen kiszivárgott lépést említett:

- nemkívánatos gyógyszer-kereskedelmi befolyásolás szabályozása: a jelenlegi 25 millió helyett ezentúl akár 500 millió forint bírságot is ki lehet majd szabni arra, aki megsérti a szabályokat;

- megszűnik az a gyakorlat, hogy konferencia álnéven külföldi üdültetés zajlik, a GYEMSZI fogja ellenőrizni ezt a jövőben;

- a hatóság honlapján elérhető lesz az orvoslátogatók listája;

- a gyártók extraprofitjának mérséklését jelenti, hogy 20 százalékra emelkedik a támogatott forgalom után fizetendő különadó (a jelenlegi 12 százalékról). Az idei évben ez a hatás 4,3 milliárd forint lehet - árulta el később Szócska Miklós;

- duplázódik az orvoslátogatói díj (jelenleg évi öt millió forint minden orvoslátogató után);

- felülvizsgálatra kerülnek a támogatásvolumen-szerződések.

Később kérdésre válaszolva Szócska Miklós kifejtette, hogy az idei évre tervezett 26 milliárd forintos megtakarítás elegendő lesz az idei gyógyszerkassza tartásához.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×