A tanulmány egyik legfontosabb következtetése az, hogy a Magyarországra települt járműipari multinacionális cégeknek is érdeke a helyi beszállítások arányának növelése. Hiszen a nagyvállalatok működése igényli, hogy biztos forrásokat találjanak - mondta a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Palócz Éva hozzáfűzte, a teljesítőképesség óriási, ennek ellenére az látszik, hogy ennek a beszállítói körnek az aránya nagyon alacsony. És arra is csak ritkán van példa, hogy a beszállítói rangsor valamelyik alsó fokáról egy cég feljebb tudjon lépni. Azt mondják, ehhez hitelre volna szükség.

Ez így is van, mondta a közgazdász, de legalább ennyire problematikus, hogy a cégek nem igazán hajlandók befektetni innovációba, illetve kutatásfejlesztésbe.

Az állami elvárás, hogy a multiknak magyar beszállítóval kell dolgoznia önmagában még nem megoldás, hiszen sok cég nem alkalmas erre a feladatra. Ha nem talál a nagyvállalat olyan beszállítót, amely megfelel a követelményeknek, akkor az előírás csak papíron érvényesül - figyelmeztetett Palócz Éva.

Az egyik nagy gond a képzés kérdése - folytatta a szakértő. Miként kifejtette: az ide települő nagyvállalatok, és a nekik beszállítói pozíciót elnyerni kívánó cégek sem találnak elég műszaki végzettségű munkaerőt. Ez jellemző a szakmunkás, illetve a mérnöki rétegre egyaránt. Az államra tehát nagyon fontos feladatok várnak a szakképzésben, igaz, hogy már elkezdődött a duális képzés alapjainak a lerakása - jegyezte meg.

A másik fontos csatorna az állami támogatásban némiképp kapcsolódik a hitelekhez, a tőkeellátottsághoz. Az Új Széchenyi-terv a kis- és középvállalkozásokra koncentrál. De annak érdekében, hogy az erre szánt pénz ne tűnjön el a vállalati szektor feneketlen bugyraiban eredmény nélkül, azoknak a vállalkozásoknak kell célzott támogatást adni, amelyek alkalmasak a beszállítói pozíciójuk erősítésére - ismertette Palócz Éva.

Ezek a cégek létrehozhatják azt a középvállalkozói réteget, amely most a kimutatások szerint is nagyon hiányzik a vizsgált ágazatokban. Itt mindössze 773 vállalat felelt meg az ötvenes létszám, illetve az 500 millió forintos árbevétel feletti kategóriának. Ez borzasztóan kevés, ezért ezt a szférát kellene mindenképpen erősíteni - szögezte le a közgazdász.

Nem a bankokon múlik?

Ha az alapfeltételek fönnállnak, tehát üzleti lehetőséget talál az adott vállalkozás, illetve eléri azt az üzemszervezettséget, minőségbiztosítási rendszert, amely ahhoz kell, hogy beszállító lehessen, akkor a bank mellé tud állni a finanszírozással - jelentette ki a Commerzbank elnök-vezérigazgatója.

Kozma András szerint a sorrendet meg kell tartani, tehát először a vállalkozás teremtse meg a feltételeket, aztán jöhet a bank. Miként leszögezte: itt nem társak, befektetői partnerek állnak össze egy vállalkozásban, hanem egy vállalkozó és egy hitelező szerepel az ügyben.

A vezérigazgató nem ért egyet azzal a véleménnyel, hogy a bankok nem hajlandóak hitelezni a válság óta, és emiatt nem jutnak forráshoz a vállalkozások. Kozma András elismerte, hogy a valóban csökken a vállalati hitelállomány, de ennek szerinte az az oka, hogy a projekthitelek és az ingatlanfinanszírozás visszaesett a vállalati vonalon.

Viszont a közvetlen forgóeszköz-hitelezés, illetve a termelő- és kereskedőcégeket támogató kölcsönök nem csökkentek lényegesen. Vagy ha mégis, akkor legfeljebb annyiban, amennyire a válság miatt csökkent a vállalatok mérete és árbevétele, és ezzel a finanszírozási igénye - fejtette ki Kozma András.

Épp fordított a helyzet - jegyezte meg a vezérigazgató: kevés finanszírozható, hitelképes cég található a magyar gazdaságban, és csak ezeket találják meg a bankok. Ennél szélesebbre pedig nincs értelme kinyitni a kaput, hiszen a bankrendszer, habár más módon, de veszteségeket szenved el már most is. Ha ennél szélesebb körben, nagyobb összegekkel hiteleznének, akkor ez a veszteség csak növekedne - indokolt Kozma András.

A vezérigazgató végül elmondta: pozitív változást vár idén. De nem a már említett projekthiteleknél és ingatlanfinanszírozásnál, hanem a már említett közvetlen forgóeszköz- és a beruházáshitelezés területén.