Kiemelte: a gazdasági stabilitással lehet csökkenteni az ország kockázati felárát. Ehhez szükséges a bankadó csökkentése, a kilakoltatási moratórium feloldása és párhuzamosan egy bérlakás-törvény megalkotása, valamint a devizahitelezés ismételt engedélyezése új szabályok között.

A válságmegelőzési alapok létrehozásában szükség van a bankadóra, erre több országban is rájöttek. Magyarországon azonban ennek mértéke aránytalanul magas, körülbelül tízszerese annak, amit kívánatosnak tartanak - jelentette ki. Bizonytalanságot szült - folytatta - annak időtartama is: "bejelentették két évre, majd meghosszabbították egy harmadikra. Ezek után semmi garancia nincs arra, hogy nem hosszabbítják meg egy negyedikre is" - tette hozzá.

"Nem a bankadó ellen ágálunk, hanem az ellen, ami ennek eredményeként létrejött: a legrosszabb jövedelmezőségű bankrendszer Közép-Európában, ami így nem képes hozzájárulni a válságból való kilábaláshoz" - mondta Király Júlia.

Nem lehet cél, hogy Magyarország a tízezer kilakoltatott országa legyen, de az sem lehet cél, hogy ne legyen jól működő pénzügyi közvetítő rendszer és növekedés. A bankok a moratórium miatt nem tudnak megszabadulni a rossz portfólióiktól, a bankrendszer működőképessé tételéhez tehát szükséges lenne a moratórium feloldása - jelentette ki az MNB alelnöke. Az adósok problémáira bérlakás-törvényt kell alkotni, így elkerülhető, hogy bárki is az utcára kerüljön - vélekedett.

Megítélése szerint a devizahitelek forintra váltása helyett a munkahelyteremtéssel, a háztartások jövedelmi helyzetének javításával, ezen kívül a kockázati többletfelár csökkenésével lehetne segíteni a hiteleseket. "Nem a svájci frank-euró keresztárfolyam, hanem a gazdasági stabilitás hiánya és kockázati felár a felelős a helyzetért" - hangsúlyozta.