Ki kell alakítani 2014-re az egységes belső energiapiac kereteit, valamint - az ehhez hasonló horderejű döntés szerint - 2015-re nem maradhat "szigetszerű képződmény" az európai energiaellátásban. Eszerint egyetlen tagállam sem szorulhat abba a helyzetbe, földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül ne legyen szerves része az európai energiastruktúrának - mondta Fellegi Tamás az InfoRádióban.
A nemzeti fejlesztési miniszter hozzátette: ez a két, áttörésnek minősíthető döntés meghatározza a következő tíz év infrastruktúra-fejlesztéseinek és a szabályozásnak az alapirányzatait. Ezt részben a magyar elnökség, részben a magyarokat követők elnöklése idején kell kidolgozni.
A tárcavezető kifejtette: a magyar elnökség kezdeményezésére hívták össze az energiaügyi miniszterek rendkívüli tanácsülését, az észak-afrikai helyzet, valamint a Japánban kialakult nukleáris válság miatt szükséges lépések megvitatására, illetve elindítására.
A klímaügyi miniszterek ülésén pedig sikerült olyan nyilatkozatot elfogadtatni, amely meghatározza azokat az alapirányokat, amelyekkel az unió egységes hangon tud megszólalni a globális klímapolitikai egyeztetéseken. Ebben a magyar elnökségnek szintén döntő szerepe volt, hiszen a komoly viták közepette mi javasoltuk a kompromisszumon alapuló szöveg elfogadását - jegyezte meg Fellegi Tamás, aki jelezte: az EU készül a dél-afrikai Durban-ben év végén rendezendő klímacsúcsra, amit az ENSZ szervezett.
Arra a kérdésre, hogy a japán atomkatasztrófa Csernobilnál súlyosabb fokozatba sorolása hatással lehet-e az atomenergia-felhasználásra, a nemzeti fejlesztési miniszter azt mondta: még nem lehet tudni pontosan, valójában mi történt, illetve most mi zajlik Fukusimában. Alapos vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, hogy megkérdőjelezzük-e az európai atomenergia-felhasználási elképzeléseket - fűzte hozzá a politikus, aki az is megjegyezte, ő a maga részéről nem lát erre okot.
Fellegi Tamás azt mondta, egyelőre annyi látszik, hogy egy rendkívül súlyos természeti katasztrófa következményeivel küzdenek, és nem tudni, mekkora része van a pusztításban az emberi mulasztásnak.
A Paksi Atomerőmű mindenképpen megfelel a ma érvényes európai biztonsági előírásoknak. A Japánban történtek és a mostani magyarországi atomenergia-felhasználás között nincs összefüggés - szögezte le a miniszter.
Hozzátette azonban, hogy azt meg kell vizsgálni, a japán tapasztalatok alapján felül kell-e bírálni azokat az előírásokat, amelyek az erőművek biztonságára vonatkoznak. Ez a munka előttünk áll még, gyorsan el kell végezni, és majd az eredmények tudatában tudunk végső álláspontot kialakítani - összegezett a tárcavezető.
Hanganyag: Farkas Dávid