Már az első adócsomag egyes elemeinél is felvetődött a kérdés, kiállják-e próbát a jogszabályok az Alkotmánybíróság és az Európai Bizottság előtt. Több tucat indítvány érkezett az alkotmánybírákhoz az állami szférában kifizetett végkielégítésekre kivetett 98 százalékos adó kapcsán, illetve egy beadvány a bankadót ajánlotta áttanulmányozásra a taláros testületnek. Brüsszel a jegybankelnök fizetésének azonnali csökkentése miatt vizsgálódik, és kifogásolták a pálinkafőzéssel kapcsolatos jövedékiadó-mentességet.

Az Indexnek nyilatkozó adószakértők egyöntetűen úgy vélik, hogy az extraadók adóalapja, a visszamenőleges hatály, a rövid felkészülési idő, valamint a bankadó változatlan formája az alaptörvénybe ütközhet, emellett pedig a telekommunikációs szektorra kivetett különadó sérthet egy uniós szabályt.

Van, aki szerint a válságadók az alkotmányosság és - a viharos gyorsasággal készült törvények esetében - a jogbiztonság kérdését vethetik fel, ugyanis sérülnek a kiszámíthatóságra és a tervezhetőségre vonatkozó alapelvek, de ugyanígy az arányos közteherviselés kérdése is felvetődhet, például a telekommunikációs adó kapcsán, amely a 100 millió forint alatti nettó árbevétel alatti társaságokat kihagyta az adó hatálya alól.

Az Index cikke hangsúlyozza: a tét nem kicsi. 360 milliárd forint múlik azon, hogyan ítéli meg e jogszabályokat az Alkotmánybíróság, vagy az Európai Bizottság, ez pedig a GDP több mint egy százalékát kitevő összeg. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy mindez időigényes folyamat, akár hónapok is eltelhetnek, míg a testületek végleges álláspontra jutnak.