Az Országos Kereskedelmi Szövetség a közlemény szerint azt kéri, hogy a kereskedelmi válságadó alapja a jelenlegi tervvel szemben az árrés legyen, megtartva az 500 millió forintnál kisebb árbevételű vállalkozások mentességét. Emellett szeretnék, hogy az idei kereskedelmi válságadó befizetését csak jövő év januárjára írja elő a törvény, mert év közben nem volt idejük felkészülni az érintett kereskedelmi vállalkozásoknak a pénzügyi fedezetnek előteremtésére. Úgy vélik, a 2010. évi 30 milliárd forint különadó befizetésének év végi ütemezése veszélyeztetheti a megszokott karácsonyi ajándékkínálat színvonalát is.

Az OKSZ emellett kéri, hogy a kormány a későbbi időszakban ismételten tekintse át a válságadó indokoltságát, megvizsgálva a tehermentesítés mielőbbi lehetőségeit, az érintett gazdálkodók bevonásával. A szövetség felkéri a nemzetgazdasági minisztert a feketegazdaság visszaszorítására irányuló kormányzati fellépés erősítésére is, amihez az ellenőrzési célok meghatározásában felajánlja együttműködését.

A szövetség indoklásában emlékeztet arra, hogy a válság veszteségei rendkívül súlyosak a kereskedelemben. 2009-ben a lakosságot kiszolgáló kiskereskedelem az APEH adatai szerint az adózás előtti eredményt tekintve összesen 33 milliárd forint vesztességgel zárta az esztendőt.

A kiskereskedelmi eladások mennyisége a KSH kimutatása alapján 2007. óta évről-évre folyamatosan csökken, az értékesítőhelyek száma három év alatt 10 ezerrel, az alkalmazottak száma 2009-ben 20 ezerrel csökkent.

A kereskedelem ugyanakkor építő szerepet tölt be a gazdaságban a válság okozta veszteségek ellenére is - teszik hozzá, emlékeztetve, hogy 2009-ben a foglalkoztatottak száma 549 ezer fő, az alkalmazottak száma 345 ezer fő volt, így az ágazat a magyar családok második legnagyobb foglalkoztatója a nemzetgazdaságban.

A kereskedelem megadóztatása széles körben veszteséget okoz - indokolja továbbá kéréseit az OKST, emlékeztetve, hogy a bejelentés szerint a kereskedelmi válságadót az árbevétel alapján határozzák meg, így az általános forgalmi adóhoz hasonló jellegű többletterhet jelent. 2009-ben egyébként az évközi áfa-kulcs emelést követően esett mélypontjára a kiskereskedelmi fogyasztás.