eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Májusra befejeződhet az állami vagyon leltárba vétele

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) iránymutatása alapján május közepére befejeződhet az állami vagyon leltárba vétele, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) saját vagyona tekintetében már elvégezte a munkát, az úgynevezett rábízott vagyon számbavétele is a tervek szerint halad - tájékoztatta az MNV az MTI-t szerdán.

Az MNV tudatta: a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács szerdai ülésén beszámolót fogadott el annak az intézkedési tervnek a végrehajtásáról, amelyet az ÁSZ MNV Zrt.-re vonatkozó jelentései nyomán rendelt el. Az intézkedési terv azt irányozta elő, hogy el kell végezni az MNV rábízott és saját vagyonának leltárba vételét. Megállapították, hogy a leltározást a saját vagyon vonatkozásában a központban és a területi irodákon 2009. november végéig végrehajtották. A rábízott vagyonra vonatkozóan a határidő 2010. május 10-e, a leltározási munkának ez a része a napokban megkezdődik.

A terv tartalmazta azt is, hogy át kell tekinteni a korábban a tanács által elfogadott középtávú vagyonstratégiát. A kormány a módosított dokumentumot 2009. december 23-án fogadta el.

Ennek alapján felül kellett vizsgálni az MNV Zrt. belső érdekeltségi rendszerét és az utalványozás rendjét, mindkét feladatot határidőre végrehajtották.

Az ÁSZ javaslatait figyelembe véve megtörtént a vagyonkezelő szervezeti és működési szabályzatának módosítása is. Megkezdődött a javasolt informatikai stratégia megvalósítása. Az ÁSZ iránymutatásának megfelelően a vagyontanács múlt év novemberében elfogadta az MNV Zrt. 2009-2014-re vonatkozó Tulajdonosi Stratégiai Ellenőrzési Tervét, amely a közfeladatok ellátásának eredményes és költségtakarékos biztosítását, az állami vagyon értékmegőrzését szolgálja.

A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács javaslatot fogadott el a Balatoni Halászati Zrt. pénzügyi helyzetének rendezésére. A társaság tógazdaságaira és halfeldolgozó üzemére kiírt pályázatok a közelmúltban eredménytelenül zárultak. Az ebből tervezett bevételnek a korábbi tulajdonosi kölcsönök visszafizetésében és a sajáttőke-helyzet rendezésében lett volna elsődleges szerepe. Jelentős összegű szállítói és köztartozással is rendelkezik a társaság, amelyet saját erőből nem képes kifizetni.

A Balatoni Halászati Zrt. tőkemérlege negatív, ezért a tulajdonos MNV Zrt.-nek kötelessége a tőkehelyzet rendezése. A pénzügyi helyzet rendezése érdekében közvetlen állami tulajdonba kerül a balatonlellei, a buzsáki, és a fonyódi tógazdaság. A tavak értékét beszámítják a BH-nak az MNV-vel szemben fennálló tulajdonosi kölcsöneibe. Az NVT az így tulajdonába került tógazdaságokat vagyonkezelésbe, a halfeldolgozó üzemet és a társaság tulajdonába maradt többi tógazdaságot pedig bérbe adja. Elvi döntés született arról is, hogy a Balaton Halászati Zrt. beolvad az Agrárgazdasági Vagyonkezelő Kft.-be.

Tárgyalták az MNV Zrt. Ellenőrző Bizottságának szintén a Balatoni Halászati Zrt.-vel foglalkozó jelentését is. Megállapították, hogy a korábbi intézkedések a társaság működőképességének fenntartását szolgálták a jogszabályoknak és a belső szabályzatok szerinti előírásoknak megfelelően.

A vagyongazdálkodási tanács meghallgatta és elfogadta a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. helyzetéről adott tájékoztatást, egyúttal jóváhagyta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mint vagyonkezelésbe adó, és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. mint vagyonkezelő között kötendő vagyonkezelési szerződést. A megállapodás rögzíti a cég feladatának ellátásához szükséges földterületet mértékét, továbbá, hogy milyen ingatlanok hosszú távú használatba adására lenne szükség.

A szerződés-tervezet szerint a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. felelős őrzésében lévő, mintegy 967,7 hektár földterület a társaság stabil működésének megalapozását segítheti elő, különösen, hogy ebből mintegy 500 hektárnyi ingatlant már a 2001. év óta a cég használ. Ezek közvetlenül a ménestelepek környezetében találhatók, így a takarmánytermesztés, alomszalma-előállítás mellett a lovak tartásában is jelentős szerepet játszanak. A megállapodás szerint a ménesbirtok piaci vagyonkezelői díjat fizet, amelynek mértéke évente az előző évi inflációnak megfelelően változik.

A társaság az elmúlt év végén benyújtotta az MNV Zrt. által kiadott irányelvek figyelembevételével elkészített 2010. évi üzleti tervét. A tervet a tanács 2010. január 20-i ülésén tárgyalta, azonban nem fogadta el. A vagyongazdálkodási tanács tisztában van azzal, hogy a ménesbirtok pénzügyi helyzete az igényelt agrártámogatás késedelme miatt átmenetileg bizonytalan, azonban a ménesbirtok részére igényelt állami támogatás (az idei évben 300 millió forint) kifizetése csak szigorú feltételek teljesülése után történhet. Ennek érdekében a társaság már dolgozik az üzleti terv módosításán - olvasható a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Forgalmi dugóba került az építőipar

Forgalmi dugóba került az építőipar

A 2022-es háborús és inflációs válság után nem egészen 2 évvel tulajdonképpen adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar építőipar és azon belül a lakásépítések lendületet kapjanak. Mégsem ez történik, az ágazati szereplők és szakértők szerint 2024-ban és még 2025-ben is kevesebb lakás készül el Magyarországon, mint 2023-ban, pedig az sem volt már egy jó év. Kicsit több mint egy évnyi válságtünet tehát bő 3 éves szakadékot hagy maga után. A gyors lassulás, lassú gyorsulás problémája ismert jelenség az autópálya-üzemeltetésben, a következménye bosszantó torlódás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×