Infostart.hu
eur:
360.34
usd:
309.35
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán

Menekülnek a külföldi bankárok a Cityből az adók elől

Tömegesen kérik áthelyezésüket hazájukba vagy más országokba a londoni City nagy befektetési bankjainak külföldi alkalmazottai a magas banki jövedelmekre és a prémiumokra kirótt különadók miatt.

Alistair Darling, a munkáspárti brit kormány pénzügyminisztere a súlyos, csaknem 13 százalékos GDP-arányos idei államháztartási hiánnyal számoló költségvetés áprilisi előterjesztésében közölte, hogy a jelenleg érvényes 20 és 40 százalékos kulcsok mellé új, 50 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsot honosítanak meg az évi 150 ezer fontnál (45 millió forintnál) nagyobb jövedelmekre a jövő áprilisban kezdődő következő pénzügyi évtől.

Az ellenzéki Konzervatív Párt már jelezte, hogy érvényben tartja az 50 százalékos felső adókulcsot, ha a jövő tavaszi választásokon kormányra került.

Darling ugyanakkor nemrégiben újabb adóztatási terveket is bejelentett. A pénzügyminiszter a brit gazdaság és a költségvetés helyzetéről tartott minapi éves parlamenti beszámolójában közölte: azoknak a bankoknak, amelyek a kormány intései ellenére továbbra is ragaszkodnak a nagy összegű bankári prémiumok kifizetéséhez, azonnali hatállyal 50 százalékos egyszeri illetéket kell befizetniük minden, 25 ezer fontot meghaladó egyéni alkalmazotti prémium után.

Ez az ötlet igen népszerűnek bizonyult; a terv bejelentése óta elvégzett országos közvélemény-kutatások szerint a brit választók több mint háromnegyede támogatja a banki prémiumadó tervét.

Ez a népszerűség azonban csak a City pénzügyi központjának határain kívül érvényesül.

A The Sunday Telegraph - a legnagyobb vasárnapi konzervatív brit lap - értesülése szerint a londoni banki alkalmazottak százasával készülnek távozni a magas különadók miatt.

A lapnak az egyik meg nem nevezett bankcsoport vezetője elmondta: csak az ő cégétől várhatóan kétszázan települnek át Párizsba.

Az újság értesülése szerint hasonló alkalmazotti áthelyezési kérések érkeztek olyan nagybankok londoni részlegeinek vezetőihez, mint a Société Générale, a BNP Paribas, az HSBC, a JP Morgan vagy a Goldman Sachs.

A londoni pénzügyi központot irányító testület, a City of London Corporation elnöke, Stuart Fraser is megerősítette, hogy a külföldi bankárok közül sokan most már "máshol akarnak dolgozni". A City of London Corporation adatai szerint a City 300 ezer befektetési banki alkalmazottja közül 75 ezer a külföldi.

A nagy banki fizetések, és különösen a bankprémiumok ügye komoly feszültségeket szít Nagy-Britanniában, főleg azóta, hogy több brit nagybankot csak részleges államosítással lehetett megmenteni az összeomlástól a pénzügyi válság kitörése után.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) nevű vezető londoni gazdaságelemző csoport nemrég kiadott új prognózisában azt jósolta, hogy a londoni City bankosai az idei év után összesen hatmilliárd font (1800 milliárd forint) jutalmat vehetnek fel, 50 százalékkal többet, mint tavaly.

Banki elemzők azonban jó ideje hangsúlyozzák, hogy a szektorra kirótt különadók - és az ezeket kísérő politikusi nyilatkozatok - elriasztják Londonból a banki szakértelmet képviselő alkalmazotti gárdát, potenciálisan súlyos károkat okozva a City bankszektorának, amely tavaly önmaga a brit költségvetés teljes adóbevételének 10 százalékát adta, összesen 61,4 milliárd font társasági és személyi jövedelemadó formájában.

Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×