A tőzsdei részvényállomány alakulása egyértelműen rámutat a hazai magánbefektetők aktivitásának növekedésére. A hazai részvények tulajdonosi szerkezetében a háztartások részesedése 2008 negyedik negyedévében 7,42 százalékra emelkedett az előző negyedévi 5,09-ről.

A hazai magánbefektetők részvényállományának aránya 1998-ban, az orosz válság kitörésekor volt a legmagasabb, 11,81 százalékos. Ezt követően a háztartások súlya a részvénypiacon fokozatosan csökkent, hét százalék fölötti értéket legutoljára 2001-ben ért el. Bár a pénzügyi válság begyűrűzésétől korábban többen is azt várták, hogy a magánbefektetők még inkább elfordulnak majd a hazai tőzsdétől, a félelmek nem igazolódtak. Sőt olyan mértékben aktivizálódott a magánbefektetői réteg, ami még a legoptimistább várakozásokat is felülmúlta.

Abszolút értékben 2008 utolsó és 2009 első negyedévében a magyar magánbefektetők részvényállománya csökkent, ami azonban túlnyomórészt az árfolyameséseknek volt tulajdonítható. Ebben az időszakban ugyanis a háztartások nettó 132 milliárd forintos értékben - ebből 106 milliárd forintos értékben 2008 utolsó negyedévében - vásároltak tőzsdei részvényeket, ami szembetűnően magas a korábbi számokhoz képest.

Ezzel párhuzamosan a magánbefektetők tőkekivonása jellemezte a klasszikusan kisbefektetői terméknek számító befektetési jegyeket. 2008 októbere és 2009 júliusa között nettó 457 milliárd forint értékben adtak el ebből az instrumentumból, ami arra utal, hogy a magánbefektetők egy része átstrukturálta befektetéseit befektetési jegyekből részvényekbe.

A BÉT által a befektetési szolgáltatók körében elvégzett felmérés alapján egy év alatt - 2008. április és 2009. április között - átlagosan 22 százalékkal nőtt a magánbefektetők által a szekciótagoknál vezetett aktív értékpapírszámlák száma.

A magánbefektetői rétegen belül még nagyobb ütemben nőtt azok száma, akik napi rendszerességgel kereskednek a hazai részvénypiacon. Ennek a "profi" magánbefektetői rétegnek a nagyságára lehet következtetni a valós idejű magánbefektetői adatfelhasználók számából. Ez az érték 2008 októberében 44,96 százalékkal volt magasabb, mint az azt megelőző hónapban. Ilyen mértékű növekedésre korábban nem volt példa. Ez az emelkedés mérsékeltebb ütemben folytatódott tovább, 2009 szeptemberében 13.393 hazai magánbefektetői végfelhasználója volt a tőzsdei adatoknak.

A részvénypiac forgalma forintértéken összességében csökkent a kiemelkedő teljesítményt hozó 2007-es évhez képest, viszont a havi átlagos kötésszám 2008-ban (163 ezer), de különösen 2009-ben (január-október közötti időszakban 300 ezer) meghaladja a korábbi évek tranzakció számát. Úgy tűnik, a részvénypiaci árfolyamcsökkenések meghozták a befektetők kereskedési kedvét.

Előtérben az internet

A hazai magánbefektetők részvénypiaci súlya mindezzel közel megduplázódott 2009 első harmadában, a 2008. évi 24,83 százalékról a vizsgált időszakban 45,19 százalékra nőtt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a részvénypiaci forgalom szerkezete a külföldi befektetők és a sajátszámlás kereskedés felől a hazai magánbefektetők irányába tolódott el. Ugyanez a tendencia figyelhető meg több brókercég forgalmi struktúrájában is. Egyes szekciótagok esetében a hazai magánbefektetők aránya a teljes állományon belül megduplázódott a válság előtti szinthez képest, míg a külföldi befektetők aránya kevesebb, mint felére csökkent.

2008 utolsó és 2009 első negyedévében a hazai magánbefektetők nettó vásárlóként, míg 2009 második és harmadik negyedévében nettó eladóként jelentek meg a részvénypiacon. A BUX index értéke az első hat hónapban (2008. október 1. - 2009. március 31.) átlagosan 12.214 pont, míg a második időszakban (2009. április 1. - 2009. szeptember 30.) átlagosan 16.085 pont volt, ami átlagosan 31,70 százalékos hozamot jelent.

Ha ezt a hozamot a vizsgált időszak első két negyedéve során vásárolt nettó részvényállományra vetítjük, akkor a hazai magánbefektetők csak az újonnan szerzett részvényeknek köszönhetően 42 milliárd forinttal gyarapították vagyonukat hazai tőzsdei részvények vásárlásával. Amennyiben összevetjük a külföldi befektetők részvényállományának alakulását a hazai magánbefektetőkével, akkor jól látszik, hogy ezúttal utóbbiak időzítették jobban a részvénypiaci be- és kiszállást. 2008 első és 2009 utolsó negyedévében a külföldi befektetők igyekeztek szabadulni a kockázatosabbnak ítélt piacok eszközeitől, ennek hatására ebben a hat hónapban nettó eladóként összesen 273 milliárd forint értékben váltak meg magyar részvényeiktől.

A hazai magánbefektetők aktivizálódását látva sok bank és befektetési szolgáltató egyre nagyobb hangsúlyt fektet az internetes felületek minél inkább felhasználóbarát kialakítására. Sok új ügyfél az interneten keresztüli tőzsdézést választotta, ami tükröződött az interneten keresztül lebonyolított ügyletek súlyának növekedésében is. 2009 áprilisában minden negyedik részvénypiaci ügyletre a megbízás internetes felületen keresztül érkezett.