A negyedév során a 66 milliárd forintos vagyonnal rendelkező tiszta részvényalapok jellemzően még a részvénytúlsúlyos alapoknál is jobb teljesítményt értek el. A legjobb hozamokkal a magyar és az ázsiai alapok rendelkeztek.

A BAMOSZ közleményében kiemelte: ez a növekedés az utóbbi negyedévben és év eleje óta is a nyilvános alapkategóriák közt a leggyorsabb volt. Az elmúlt negyedéves 1,4 milliárd forint, illetve az összesített féléves 2,7 milliárd forint friss tőkebeáramlás, illetve az alapok 5,3 milliárd forintos negyedéves, illetve 6,4 milliárd forint féléves teljesítménye is növelte a vagyonukat.

A szövetség közleményében aláhúzta: a BAMOSZ tagjai által kezelt összvagyon 2009 második negyedévében majdnem 6 500 milliárd forintot ért el, ebből a befektetési alapokban kezelt vagyon 2 500 ezer milliárd forintot, az ezeken kívüli - az intézményi befektetők és a magánszemélyek részére kezelt - kezelt vagyon pedig közel 4 000 milliárd forintot tett ki. Ez utóbbi eszközértéke 12 százalékkal nőtt, az alapok vagyona ezzel szemben minimális mértékben, 1 százalékkal mérséklődött.

A magyar, közép-kelet európai és európai alapokat tőkekivonás jellemezte, a többi alcsoportban viszont tőkevonzás volt megfigyelhető. A legtöbb friss tőke a globális alapokba, arányaiban pedig az észak-amerikai alapokba áramlott az elmúlt negyedévben.

A likviditási alapok (a pénzpiaci alapok között a 3 hónapnál rövidebb átlagos hátralevő futamidejű befektetéseket végző alapok) vagyona 2,2 százalékkal bővült az elmúlt negyedév alatt, és összesen 721 milliárd forintot ért el. Év eleje óta az ezen alapokban kezelt pénz, 38 milliárd forint friss tőke beáramlás és 29 milliárd forint hozam után 11,4 százalékkal nőtt.

A likviditási alapok döntő részben hazai alapok, de a negyedévben három euróövezeti és egy dollár likviditási alap is működött. A negyedévben a hazai alapokból tőkét vontak ki, míg az euróövezeti és a dollár alapok új tőkét vonzottak.

A legtöbb tőkét az euróövezeti alapok vonzották, a leggyorsabban is ezek vagyona nőtt. A negyedévben a hazai alapok hozama volt a legmagasabb, míg a forint erősödése nagyon sokat rontott az euróövezeti, de forintban denominált alapok hozamán, így negatív hozamot a második negyedévben csak ezen alapok értek el.