A Pénzügykutató a beruházások 8-9 százalékos csökkenésére, a háztartási fogyasztás 4-5 százalékos visszaesésére, a reálkeresetek 2-3 százalékos mérséklődésére és az ipari termelés több mint 10 százalékos szűkülésére számít.

Év végén számításaik szerint a jegybanki alapkamat 8,5 százalék lehet, a forint árfolyama pedig a 285-ös szintig erősödhet az euróval szemben. A munkanélküliségi ráta 10,5-10,9 százalék között alakulhat.

A Pénzügykutató pesszimistábban látja a foglalkoztatás alakulását Pénzügyminisztériumnál, a foglalkoztatotti létszám 4-5 százalékos csökkenését valószínűsítik, különösen Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt eddig elhangzott szavai alapján. Azok a területek sérülhetnek leginkább a kutatóintézet szerint, amelyek eddig a "legjobban álltak", például a multinacionális vállalatok.

Egyetlen jó hír 2009-re az egyensúly javulása, a külkereskedelmi mérleg aktív lesz, a külső finanszírozási igény a GDP 7,2 százalékáról 4,2 százalékára esik, ami már elfogadható, de mindezért "óriási árat kell fizetni".

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy tartható-e a GDP-arányos hiánycél. Az eredetileg vállalt 2,6 százalékhoz számításaik szerint 550 milliárd forint hiányzik a költségvetésből, de a 2,9 százalékra emelt cél eléréséhez is hiányzik 250 milliárd forint, az áfa-emelés, a jövedékiadó-emelés, és a 75 milliárd forint tartalék felhasználása esetén is. A 250 milliárd forint a GDP 0,9 százaléka, ilyen mértékű elfutást az IMF nem enged meg.

A mezőgazdaság az egyetlen, ahol "viszonylag jó a helyzet", 2-3 százalékos bruttó termeléscsökkenést várnak "csak". Az ágazat az egyik nyertese a gyenge forintárfolyamnak is, a behozatal visszaesik, az exportban pedig nő a magyar termékek versenyképessége.

Nemzetközi elszigetelődés

Lengyel László, a kutatóintézet elnök-vezérigazgatója a jelenlegi helyzetért a magyar kormány és ellenzék "nemzetközi elszigetelődését" okolta. "Magyarországnak sikerült negatív képet kialakítania magáról az EU-ban, sikerült a visegrádi-országok közötti szolidaritást megbontani, sikerült Csehországot vérig sérteni és az Amerikai Egyesült Államok felálló adminisztrációját is magunk ellen tudtuk fordítani" - utalt arra, hogy Barack Obama Ukrajnával együtt említette meg Magyarországot.

Mindezen nem sokat javítottak Putyin elnök barátságos megnyilvánulásai - tette hozzá. Márciusra egyfajta politikai gettóba került az ország, "ez nagyon nagy baj, a jelenlegi helyzetben, amikor nagy mértékben függünk nemzetközi intézményektől" - fűzte hozzá. Úgy vélte mindez közrejátszott a forint gyengülésében, illetve az ország leminősítésében. Belpolitikailag ez - a kisebbségi kormányzás - tarthatatlanná vált, és világos lett, hogy a piacok keményebb csomagot várnak, amelyet a régi kormány aligha tudott volna elfogadtatni. Ugyanaz a politika, ami alkalmatlan volt a gazdasági válság kezelésére, kiderült, hogy nem ért a politikai válság kezeléséhez sem, "saját szakmájukban is dilettánsok" - mondta.

Tragikomikusnak nevezte a "miniszterelnök-jelöltek" állításának folyamatát és lehetséges opciónak nevezte a Fidesszel történő valamiféle összefogást, amit Surányi György is akart. Ilyen szempontból az ellenzék vezére is dilettáns módon viselkedett, amikor ezt elutasította. Úgy vélte: az ellenzéknek is érdeke lett volna, hogy egy Surányi György formátumú személy rövidtávon oldja meg a problémák egy részét.

A kutató szerint most a legfontosabb kérdés az, hogy gyorsan fel tud-e állni az új kormány, "minőségi", nemzetközileg elfogadott miniszterekkel.