December 9-én hirdették ki a házipénztár-korlátozó törvényt, ám az Országgyűlés február 23-án már meg is kezdte a jogszabály egy részének eltörlését.

Pedig az Ernst&Young Magyarország adóigazgatója szerint a jogszabály normális átlagban maximálta, mennyi pénzt lehet a házipénztárban tartani. Mint mondta, erre szükség is volt, mert sok cégnél azzal játszanak, hogy az adózott eredményt nem veszik fel osztalékként, hanem évekig a házipénztárban tartják az összeget.

Már meg is szüntették azt a korlátozást, amely a készpénzforgalmat 250 ezer forintban maximálta. Vámosi-Nagy Szabolcs úgy látja: minél nagyobb a készpénzforgalom, annál nagyobb a feketegazdaság.

Szavai szerint a rendelkezésnek két hibája volt: a 250 ezer forint egyrészt nagyon alacsony összeg, másrészt a magyar bankok nagyon drágán kínálják szolgáltatásaikat, így az eredeti tervek szerint kormányrendeletben kellett volna meghatározni a kezelési költség felső összegét, ám ez nem történt meg.

A szakértő úgy látja: az Országgyűlés már megint olyan amnesztiatörvényt hozott, amellyel azok járnak jól, akik megpróbálnak bújócskázni az adóhivatallal.

Segít-e az adócsökkentés válság idején?

Elmondta azt is: annak ellenére, hogy a gazdasági válság nagy vesztesei például az autó- vagy az építőipar, ezen területeken nem lehet megkülönböztetett módon megváltoztatni a közterheket.

Hozzátette: bár az adó- vagy járulékcsökkentés sokat segíthet egy cégen, ám ha nincs megrendelése, akkor legfeljebb a közvetlen állami támogatás jelent mentőkötelet. Az adómérséklés csak azoknak segítség, akiknek még van megrendelésük.

A szakértő emlékeztetett arra: az építőipar akkor lendült fel, amikor az állam szinte korlátlanul osztogatta a támogatást a lakáshitelekhez, ennek terheit azonban mind a mai napig nyögik az adózók.