A helyszíni budapesti tudósítás szerint a szokásos rutinprogram ellenére az IMF-vezető látogatásának Magyarországon tulajdonított jelentőségét az is mutatja, hogy negyven fotós fogadta Dominique Strauss-Kahnt Budapesten, s magyar újságírók azt hangsúlyozták, hogy az ország nem szeretne "második Izlanddá", azaz egy "pénzügyi cunami" áldozatává válni.
A volt francia pénzügyminiszter éppen azért ment el Budapestre a Le Figaro szerint, hogy elmagyarázza: az izlandihoz hasonló katasztrófa nem következik be. "Az IMF-vel kötött pénzügyi megállapodás sínen van. Eddig minden a lehető legjobban halad" - idézi a Le Figaro a pénzügyi szervezet vezetőjét.

A lap szerint a legrosszabbat a magyaroknak sikerült elkerülniük: a forint árfolyama a dollárhoz és az euróhoz képest 10 százalékos gyengüléssel stabilizálódott. Az IMF vezére ezért gratulált ahhoz, hogy Budapest október közepén meghúzta a vészharangot, amikor a nemzetközi befektetők elkezdtek kivonulni.

A Le Figaro emlékeztet: az államadósság nagy része, amely elérte a hazai össztermék (GDP) 97 százalékát, külföldi devizában halmozódott fel, s ez különösen sérülékennyé tette Magyarországot. Ezért született két hét alatt megállapodás a 12,5 milliárd eurós (15,7 milliárd dolláros) készenléti hitelről, amelyet 6,5 milliárd euróval az Európai Unió és egy milliárd euróval a Világbank is kiegészített.

Soha korábban a nemzetközi közösség még nem mozdult meg ekkora arányban egy országért - idézi a lap Stauss-Kahnt. A Magyarországnak nyújtott összesen közel 25 milliárd dolláros támogatás az éves GDP negyedének felel meg: az IMF eddig 4,7 milliárdot, az EU pedig 2 milliárdot utalt át, s további öt utalás várható, a következő február közepén - mutat rá a Le Figaro, amely szerint az IMF számára Magyarország a kelet-európai felzárkózó országok válságkezelésének "tesztországa" lett.