A Pénzügyminisztérium pletykának minősítette azt a hírt, miszerint azért látogat a Nemzetközi Valutaalap vezetője Magyarországra, mert elégedetlen a kormány tevékenységével, azaz nem vagy csak részben teljesültek a hitelfelvételkor tett vállalások.

Az összeesküvés-elmélet gyártói szerint a magyar költségvetés nincs túl jó helyzetben: a 13. havi illetmény megvonását a kormány kompenzálta, felültervezték az inflációt, és a gazdasági visszaesés is nagyobb lesz a költségvetésben tervezettnél, mindez bevétel-elmaradást hozhat, amit valamiből pótolni kell.

Több elemző szerint Dominique Strauss-Khan azért jött, hogy a lehetőségeket megvitassák, azaz eldöntsék, milyen megszorító lépéseket tegyenek. Az tény, hogy a kormány és az IMF is mindössze egy százalékos gazdasági visszaeséssel számolt a 2009-es költségvetésben, és az inflációt 4,5 százalékra tette, miközben a gazdasági növekedés mínusz 2,5 százalékos lesz, az infláció pedig elérheti 3,5 százalékot is.

Mindez komoly hatást gyakorolhat a költségvetési bevételekre, hiszen a nagyobb adóbevételek - mint az áfa vagy a jövedéki adó - a gazdasági teljesítéshez kötöttek, azaz, ha a nagyobb a recesszió, akkor a bevétel is alacsonyabb lesz, és a kisebb inflációból is kevesebb marad a kasszában.

Nem először vetődik fel erre, hogy megszorító intézkedések kellenek, amelyek biztosítják a tervezett költségvetési bevételeket; ilyen lehet például az általános forgalmi adó pár százalékos megemelése. Ráadásul, ha romlik a költségvetési egyensúly, akkor újabb spekulációs roham is jöhet.

Az Index értesülései szerint elképzelhető, hogy a közszféra 13. havi juttatásai körüli kormányzati lavírozás nem tetszik az IMF-nek. A 13. havi bér elvétele körülbelül 220 milliárd forint kiadáscsökkentést jelentett volna, a kompenzáció után 70-80 milliárdra csökken a megtakarítás (a 13. havi juttatás adó- és járulékvonzatai miatt a költségvetési egyenleget eredetileg 70 milliárddal, a kompenzáció után 20 milliárddal módosítják az intézkedések). A közszférának szánt kárpótlást a költségvetési tartalék terhére tervezte be a kormány, az IMF azt is nehezményezheti, hogy így a korábban ígért 250 helyett csak 110 milliárdos tartalék marad.

Gyengülés után erősödött a forint

A pénzpiacon már a múlt héten terjedt a pletyka, hogy az IMF nem fogja szó nélkül hagyni a költségvetési egyensúly esetleges romlását.

Az elemzők szerint ez szerepet játszhatott abban, hogy a forint néhány nap alatt 17 egységnyit gyengült az euróval szemben. Kedden a forint már a 284-es szinten is járt, ami két és fél hónapos mélypont, és alig két egységnyire van az október végi negatív rekordtól. Késő délelőttől kezdve aztán erősödni kezdett a magyar fizetőeszköz, jelenleg 278 és 280 forint között ingadozik egy euró.

Veres: nem fenyegeti veszély a költségvetési egyensúlyt

A pénzügyminiszter külföldi újságírók előtt határozottan cáfolta, hogy veszély fenyegetné a költségvetés egyensúlyát. Veres János azt mondta: a kormány megvárja az Európai Bizottság legújabb gazdasági előrejelzését az eurózónára, és aztán igazít a számokon, ha kell.

A pénzügyminiszter úgy fogalmazott: ha kell, a kormány kész további költségvetési intézkedések hozni, hogy a deficitcélt tartani tudja.

A magyar kormány 2008 októberében fordult a Nemzetközi Valutaalaphoz, és vállalta elsősorban a deficit lefaragását. Ezért törölték el a 13. havi bért. illetve a 80 ezer forint feletti nyugdíjak esetében a 13. havi kifizetést, de ennek egy részét a kormány visszaadta a munkavállalóknak decemberi tüntetések és sztrájkok hatására.

A 20 milliárdos készenléti hitelkeretből 12,5 milliárdot ad az IMF, a többit az Európai Unió és a Világbank állta. Az összeg 2010. március végéig áll rendelkezésre, a visszafizetés 3-5 év alatt lehetséges, a kamat 5-6 százalék.

A kedd délutáni találkozón mindenesetre kiderülhet, hogy az IMF mennyire elégedett a kormány eddigi tevékenységével és az is, hogy kér-e változtatásokat a költségvetési hiánycél tartásáért.