Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel

Elbocsátások: a neheze tavasszal jön

A legnagyobb leépítési hullám tavaszra várható, főleg a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknál - mondta az InfoRádiónak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Dávid Ferenc a megoldást a részmunkaidős foglalkoztatás könnyítésében látja, mert szerinte 1-2 éven belül újra szükség lehet a képzett munkaerőre.

Hivatalos adatok szerint november végéig 27 ezer munkahely megszűnését jelentették be a Magyarországon működő cégek; ez 10 ezerrel több, mint tavaly összesen. Októberben és novemberben mintegy 80 szervezet 10 ezer munkahely megszűnését jelezte, de hivatalosan csak 4

ezer állás megszüntetését jelentették be - közölte a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Az adatok még nem tartalmazzák a Suzuki és a Foxconn tervezett jelentősebb elbocsátásait sem.

Ráadásul a vállalatoknak csak a csoportos létszámleépítéseket kell jelenteniük, azaz ha egyszerre legalább 30 embert bocsátanak el. Arról nincs adat, hogy a munkavállalók 72 százalékát foglalkoztató mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknál összesen hány embert bocsátottak el, vagy fognak leépíteni a jövőben - mutatott rá a probléma súlyosságára Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

Szerinte a jelentős leépítések megelőzhetők lennének a részmunkaidős foglalkoztatás előtérbe helyezésével, ennek mind a munkavállaló, mind a munkaadó szempontjából lennének előnyei, hiszen utóbbiak nagyjából másfél-két év múlva, egy esetleges konjunktúra idején nem lennének képzett munkaerő nélkül.

Dávid Ferenc elmondta azt is: első körben a kikölcsönzött munkavállalók számíthatnak elbocsátásra, majd az alacsonyabb képzettségűek következnek.

Hanganyag: Szabó Gergõ

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×