Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Elbocsátások: a neheze tavasszal jön

A legnagyobb leépítési hullám tavaszra várható, főleg a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknál - mondta az InfoRádiónak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Dávid Ferenc a megoldást a részmunkaidős foglalkoztatás könnyítésében látja, mert szerinte 1-2 éven belül újra szükség lehet a képzett munkaerőre.

Hivatalos adatok szerint november végéig 27 ezer munkahely megszűnését jelentették be a Magyarországon működő cégek; ez 10 ezerrel több, mint tavaly összesen. Októberben és novemberben mintegy 80 szervezet 10 ezer munkahely megszűnését jelezte, de hivatalosan csak 4

ezer állás megszüntetését jelentették be - közölte a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Az adatok még nem tartalmazzák a Suzuki és a Foxconn tervezett jelentősebb elbocsátásait sem.

Ráadásul a vállalatoknak csak a csoportos létszámleépítéseket kell jelenteniük, azaz ha egyszerre legalább 30 embert bocsátanak el. Arról nincs adat, hogy a munkavállalók 72 százalékát foglalkoztató mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknál összesen hány embert bocsátottak el, vagy fognak leépíteni a jövőben - mutatott rá a probléma súlyosságára Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

Szerinte a jelentős leépítések megelőzhetők lennének a részmunkaidős foglalkoztatás előtérbe helyezésével, ennek mind a munkavállaló, mind a munkaadó szempontjából lennének előnyei, hiszen utóbbiak nagyjából másfél-két év múlva, egy esetleges konjunktúra idején nem lennének képzett munkaerő nélkül.

Dávid Ferenc elmondta azt is: első körben a kikölcsönzött munkavállalók számíthatnak elbocsátásra, majd az alacsonyabb képzettségűek következnek.

Hanganyag: Szabó Gergõ

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×